Kütyü a poggyásztérben: még veszélyesebb!

Az amerikai és a brit hatóságok tiltásának említése nélkül, de annak szöges ellentéteként hozta nyilvánosságra az európai repülésbiztonsági hatóság a maga figyelmeztetését az utasoknál lévő személyes elektronikus eszközökkel (PED, Personal Electronic Device) kapcsolatban.

Mint ismert, a londoni és washingtoni döntés, amely úgymond „bizonyos”, főképp arab országokból érkező járatokra vonatkozott, a brit titkosszolgálat ama információján alapult, hogy a terroristák új módszereket alkalmaznak, amelyekkel a laptopokba és mobilokba rejtett robbanóanyagokat nem észleli a repülőtéri biztonsági átvilágítás.

Portálunk az erről szóló beszámolót azzal a kérdéssel zárta néhány nappal ezelőtt, hogy vajon biztonságban lennénk, ha minden kütyü a csomagtérben utazik? Az EASA válasza erre határozott nem.

A PED-ek, amelyek lítiumos akkumulátorokkal működnek, veszélyes árunak minősülnek, szögezi le az ajánlás. Az utasok ilyen berendezései jobb, ha a kabinba kerülnek, ez ugyanis lehetővé teszi a személyzetnek a gyors beavatkozást, ha egy PED incidenst okoz. Ha a berendezéseket nem lehet a kabinba felvinni, ez annyit jelent, hogy a PED-ek száma jelentősen megnő a repülőgép poggyászterében, figyelmeztet az európai hatóság, utalva a hőelfutás veszélyeire, és ezért azt javasolja, hogy ha oda is kerül egy ilyen szerkezet, tökéletesen kikapcsolt állapotban kell, hogy legyen, illetve „jól védetten” a véletlen bekapcsolás ellen.

Az EASA biztonsági ajánlása azzal zárul, hogy minden lehetséges óvintézkedéssel meg kell akadályozni, hogy az egyik kockázati tényező semlegesítése egy másfajta kockázatra vezessen. Márpedig ez a másfajta kockázati tényező létezik, még akkor is, ha a gépek jelentős részében a csomagtérbe is szerelnek füstérzékelőket és tűzoltó-berendezéseket.

A lítiumos akkumulátorok kellemetlen tulajdonsága, az öngyulladás veszélyeire leginkább a Boeing 787-esek szolgálatba állásának kezdeti időszakában került a közvélemény fókuszába, miközben a két akku-leolvadásos eset egyike sem vezetett balesethez, pláne katasztrófához, miközben viszont két teherszállító 747-es pusztulásának okaként is a szállított lítiumos akkumulátorok tüzét jelölték meg a kivizsgálók: az egyik a UPS gépe volt, amely Dubai közelében gyulladt ki és zuhant le, a másik a koreai Asiana cargojárata útban Sanghaj felé. Mindkét esetben szállítmányként került néhány száz kilónyi, személyes berendezésekbe szánt összepakolt lítiumos akku, egyébként hasonló rakomány, 200 kilónyi lítiumos akku volt az eltűnt Malaysia 777-es rakterében is, ami több elemzésben is a katasztrófa lehetséges okaként szerepelt.

Mindenesetre a Boeing még 2015-ben, néhány hónappal a 777-es eltűnése után „elfogadhatatlan kockázatnak” minősítette a lítiumionos akkumulátorok szállítását a gépek poggyászterében; az EASA figyelmeztetése pedig nyilván arról szól, hogy ha csak az egyik bőröndben, egy „kütyü” gyullad csak ki, az is okozhat leállíthatatlan tüzet – ha a többi feladott poggyászban is ott vannak a laptopok.

Egyes vélemények, meg nem erősített hírek szerint a tavaly a Földközi-tengerbe zuhant EgyptAir-gép katasztrófája is kiindulhatott lítiumos elemek öngyulladásából, sőt, ezek nem összecsomagolt akkuk voltak, hanem az egyik pilóta személyes berendezése, amelyeket az illető állítólag a szélvédő mögé helyezett, és ott kaptak volna lángra az akkumulátorok.

Amellett, hogy mindez csak feltételezés, az is tény, hogy repülőgép kabinjában, repülés közben már jónéhányszor kezdett el füstölni okostelefon vagy i-pad, esetleg laptop,  de ezekből az esetekből, ahogy az EASA is jelzi, sosem keletkezett nagyon súlyos esemény, mert mindig volt lehetőség közbelépni.

Viszont az is kétségtelen, hogy ezek a kisebb, nem katasztrofális füstölések és kigyulladások alaposan megszaporodtak, amint egyfelől megszaporodtak maguk a kütyük, másfelől a légitársaságok egyre inkább követik azt az utasoknak vonzó politikát, hogy a személyes berendezések a repülés egész időtartama alatt bekapcsolva maradhassanak, megfelelő üzemmódban persze. Emlékezetes volt az amerikaiak tavalyi tilalma a Samsung egyik okostelefonjára, amit tavaly ősszel azért vezettek be, mert az a fajta készülék, a Galaxy Note7 különösen notórius füstölőnek, kigyulladásra hajlamosnak bizonyult. Akkor még az amerikai hatóság külön kitért a maga bulletinjében arra, hogy senkinek eszébe se jusson a feladott poggyászába rejteni ezt a veszélyes jószágot.

A jelenlegi, egymásnak ellentmondó szabályozás a légitársaságoknak és az utasoknak egyaránt sok fejtörést okoz. Az ATW főszerkesztőjének érdekes kommentárja szerint a gépre szállónak azt a fura választást kínálják fel, hogy mi okból is óhajt a kedves utas meghalni, robbanás vagy tűz miatt? A tekintélyes légiközlekedési portál leszögezi: az EASA bulletinje legalább hiteles, az elmúlt időszak eseményeinek fényében, a csomagtérbe kerülő laptopok dolgában pedig további viták és vizsgálatok szükségesek.

(Korábbi cikkünk olvasói egyébként szavazhattak arról, hogy ők engednék-e az okos eszközök felvitelét a repülőgépekre, ami nyilván a kézipoggyászos-kabinos változatot jelentette: a válaszok hatvan százaléka igen volt.)

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!