Magyar MiG-ek Horvátországnak?
A napilap értesülései szerint a magyar MiG–29-eseket, melyeket, mint korábbi cikkünkben már megírtuk, a Honvédelmi Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eladásra hirdetett, Horvátország kapná meg.
A gépeket az orosz fegyverexportot ellenőrző állami vállalat, a Rosoboronexport szállítaná le Horvátországnak. Az ügyben nemrég a horvát védelmi minisztériumban járt a Rosoboronexport küldöttsége, mégpedig a MiG elnök-vezérigazgatója, Vlagyimir Barkovszki vezetésével.
A Slobodna Dalmacija azt a tájékoztatást kapta az orosz cégtől, hogy készek használt MiG–29-esekről szóló ajánlatot tenni a horvát védelmi tárcának, de a minisztérium hivatalos felkérésére várnak. Az orosz csomag egy századhoz elegendő 12 gépről vagy a vásárló által kért mennyiségről szól (Magyarország nyolcat kínált fel eladásra), és az első hat gép fél éven belül Zágrábban landolna, felújítva, átépítve. Az egész program egy évet venne igénybe.
Nem véletlen az érdeklődés és a komoly szándék: a horvát légierőnek hamarosan döntenie kell a kivonásra ítélt MiG–21bisz-ek helyett hadrendbe álló vadászrepülőgépekről. Oroszországnak jó lenne, ha Horvátország továbbra is orosz eredetű repülőgépeket használna, illetve orosz szakemberekre lenne szükség a gépek üzemeltetéséhez, folyamatos jelenlétük számukra határozottan előnyös akkor is, ha a felderítés és hírszerzés világára gondolunk.
A horvát értesülések szerint Vlagyimir Barkovszki 90 millió kunáért (körülbelül 3,5 milliárd forintért) egyszázadnyi exkecskeméti MiG–29-est ajánlott fel, melyek megfelelő felújítás és modernizáció után legalább 15 évig repülhetnének. Érdekesség, hogy a magyar eladó a nyolc gépért és hajtóműveikért kevesebb mint 3,5 milliárd forintot (3 457 285 039), míg a húsz RD–33-as hajtóműért 630 millió forintot (630 999 243 ) kért minimálárként.
Ne felejtsük el, az eddigi információk szerint az MNV Zrt. nem a „NATO-sított” magyar MiG-eket ajánlotta (melyek NATO-kompatibilis kommunikációs és barát-ellenség azonosító rendszert kaptak), hanem a különböző okok miatt korán leállított, eredeti felszereltségű MiG–29B és UB gépeket árusítja. És azt se felejtsük el, hogy a magyar gépeket a Rosoboronexport engedélye és a NATO fejbólintása nélkül nem lehet értékesíteni. Horvátország pedig NATO-tagállam és Oroszország hagyományosan erősen képviseli érdekeit a Balkánon.
Az értesülések szerint a felújítás és átépítés orosz felügyelettel a Velika Goricában működő ZTC Aeronautical Technical Center üzemében történne. A magyar gépek megvásárlása és a felújítás utáni átadása a jelek szerint (és persze amennyiben a hír, illetve az ebben szereplő összeg igaz) finanszírozható terhet jelentene a horvát költségvetés számára. Ugyanakkor érdemes elgondolkozni azon is, hogy ha nyolc gépet 3,5 milliárd forintért felújítana és nagyjavítana, fejlesztene az orosz fél, akkor 15 évre vajon megérte volna hasonló megegyezést összehozni Magyarországnak is Oroszországgal?
Az oroszok a horvátországi átépítés mellett 200 százalékos ellentételezést (offset) vállalnának, és a 100 millió euróra becsült teljes költségre (fegyverzet, logisztika, kiképzés, üzemeltetés támogatása stb.) hitelkeretet nyújtanának. Az üzlet az orosz államadósság jelentős részének leírására is alkalmas lenne – ismerős?
