Medve-járás kockázatos légterekben

Ismét gyönyörű közeli képeket tudnak készíteni nyugati harci pilóták orosz harci gépekről, bár gyaníthatóan ennek azért az érintettek, legalábbis a biztonságpolitika nyugati felelősei nem annyira örülnek. Az elmúlt napokban orosz légcsavaros-gázturbinás óriásbombázók, Tu-95-ösök (NATO-kódnevük: Bear, azaz Medve) közelítették meg a Brit Szigeteket Skócia partjai közelében, a Királyi Légierő két Typhoon vadászgépet emelt a RAF Leuchars bázisról, amelyek befogták a gépeket, majd tovább kísérték őket dél felé: a későbbiekben dán F-16-osok, majd végül holland gépek, ugyancsak F-16-osok tartották szemmel közelről az oroszokat.

A RAF jelentése nem említi, de az orosz légierő közleménye szerint a bombázókat MiG-31-es elfogó vadászok is kísérték, a moszkvai nyilatkozat a semleges vizek feletti repülésről beszél, amely a nemzetközi előírásoknak tökéletesen megfelelt. A repülés hossza 12 ezer kilométer, az időtartama 16 óra volt, hangzik az orosz légierő közleménye, amely szerint a cél elsősorban a személyzetek kiképzése, a légi üzemanyag-felvétel gyakorlása volt, és a feladat végrehajtásában részt vett egy A-50-es (Il-76-osra telepített AWACS) is.

A történetet a nyugati források nem egészen így mesélik. A Tupoljevek majdnem végig valóban nemzetközi légtérben repültek, de a lehető legközelebb az illető ország felségvizeihez, egyedül a hollandoknál sikerült fél mérfölddel beljebb jönniük a kelleténél, de aztán kifordultak és ismét északnak vették az irányt, ennek megfelelően ismét a Typhoonok követték útjukat Norvégia felé, amelyeket egyébként az új Voyagerek kétszer tankoltak fel a levegőben a hosszabbá vált feladathoz.

Az esemény az elmúlt hetekben egyáltalán nem volt egyedi. Kétségtelen, hogy a hidegháború idején eléggé mindennaposak voltak ezek a kétségtelenül provokatív „látogatások”, de aztán elmaradtak az orosz bombázók átrepülései, egyébként ez is egy faktora volt annak, hogy a nyugat-európai döntéshozók többnyire igen erősen visszafogták a légierők fejlesztésére fordítható összegeket.

Putyin Oroszországának légiereje azonban már bőven az ukrajnai válság előtt, szórványosan már 2007-től, rendszeresen 2011-től felelevenítette a régi hagyományt, és elkezdődtek a hosszú távú bombázók hosszú távú repülései, emlékezetes volt például a sugárhajtású szuperszonikus nagybombázók, a Tu-160-asok repülése egészen Venezueláig. Ami az idei évet illeti, a The Aviationist összefoglalója szerint ez volt a nyolcadik hasonló bombázó-járőrözés az Északi-tenger térségében.

De voltak egyéb, igen csak furcsa „gyakorlatok” is, amelyek legalább annyi kockázatot hordozhattak, tekintettel arra, hogy a vörös csillagos gépek az egyik alkalommal olyan eszközökkel repültek, amelyek felszerelhetők nukleáris robbanófejjel is.

Március 29-én éjszaka két Tu22M3 Backfire kódjelű, kéthajtóműves variaszárnyú közepes bombázó négy Szu-27-es vadász kíséretével a svéd légtérhez került veszélyesen közel a Balti-tenger felett, svéd katonai körök szerint a Gotland-sziget környékén repülő formáció gyakorlatilag egy olyan támadást szimulált, amelynek Dél-Svédország lehetett a célpontja, Stockholmot is beleértve. Megint csak a hidegháború idejére érdemes utalni, a svédek szerint akkor volt példa utoljára ennyire kemény fellépésre, ami egyébként állítólag a svéd légierőt eléggé felkészületlenül találta: noha két készültségi (QRA, Quick Reaction Alert) Gripen végül felszállt, de nem tudta befogni a „támadókat”. Az elemzők a kudarc elsődleges okát abban látták, hogy a svéd légierő a maga kiterjedt övezeteit ma már négyszáz helyett csak százötven géppel ellenőrzi.

Még korábban, idén februárban két orosz Tu-95-ös a Guam-szigeti amerikai bázist „látogatta meg”, körberepülték a szigetet, őket a US Air Force F-15-ösei fogták be. Az oroszok Tu-22-esei pedig ugyancsak a csendes-óceáni övezetben egy amerikai cirkáló és egy japán radarállomás ellen szimuláltak csapást. A Medvéken Kh-55-ös cirkálórakéták voltak, Guam ráadásul azért különösen fontos helyszín, mert az amerikaiak legutóbbi döntése értelmében ott állomásoztatnak kettőt a húszgépes, alacsony észlelhetőségű B-2-es flottából.

A portál arra is emlékeztet, hogy az oroszok a MiG-31-es felváltására új, nagyobb hatótávolságú elfogó vadászt terveznek, illetve előrehaladott állapotban van az oroszok ötödik generációs harci gépe, a PAK-FA fejlesztése. Következő lépésként pedig éppenséggel a stratégiai bombázóflotta megújításával próbálkoznak, egy ugyancsak ötödik generációs „lopakodó”, a PAK-DA programjával.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!