Megszűnt buszgyárak nyomában: Hungarobusz
A múlt héten ismertetett Volánbusz Járműtechnika egyik utolsó buszgyártó projektjeinek egyike volt a Csepel Lyra-alvázra épült távolsági midibusz, valamint a Neoplan-licenc alapján gyártott távolsági kocsik. Az utóbbit részben a Capitol Utazási Iroda, valamint a Neoplan hazai képviselete finanszírozta. Ebből a kettőből alakult meg 1996-ban a Neo-motors Kft., amelyik Hungarobusz néven forgalmazta a buszait. A buszok nagy része Csepel-alvázra épült, Neoplan-elemek felhasználásával, az összeszerelést pedig továbbra is a Volánbusz Járműtechnika végezte. Elsőként a 9 méteres H44-es midibuszt mutatták be 1997-ben, amely tulajdonképpen a Csepel Lyra autóbusz modernizált változata volt.
Két legyártott példány után az ezredfordulón elkészült a típus városnéző változata, amely már Neoplan-homlokfalat kapott. A járművet kivételesen nem a Járműtechnika, hanem a Vasi Volán gyártotta le. A H44-es típus bemutatása után egy évvel, 1998-ban újabb járművel jelentkezett a cég, a H63-as városi szóló autóbusszal. A busz Neoplan licenc alapján készült, Csepel alacsonypadlós alvázra, Cummins-motorral. A típusból két példány üzemel Kaposváron, egy helyközi kivitelű példány pedig korábban Tata környékén szolgált. A városnéző H44-esnek elkészült a normál méretű változata is, amely szintén a H63-as típusszámot kapta, igaz, a társaira semmiben sem hasonlít.
Újabb egy év múlva, 1999-ben elkészült a típus távolsági változata, amely a H64-es számot kapta. Még ebben az évben újabb midibuszt mutattak be, H22-es számmal, a sorozatgyártás ez esetben is elmaradt. A Hungarobusz rövid regnálása alatt csak néhány autóbuszt gyártott, azok azonban a mai napig működnek, és érdekes színfoltjai a főváros és Kaposvár közlekedésének.
