Negyven Turkish Dreamliner, kétfelől javuló kilátások

iho   ·   2017.09.22. 16:15
cim7

A mai időkben, amikor sokan a szélestörzsű piac beszűküléséről beszélnek, a Turkish és a Boeing bejelentése negyven Dreamliner megvételéről, feltűnő, és több szempontból fontos. Nemcsak azért, mert – legalábbis egyelőre – pontot tesz bizonyos eddigi találgatásokra, hanem mert mindkét részről fontos megerősítése korábbi intézkedéseknek, illetve pozitív előrejelzéseknek.

A légitársaság az év elején még a flottabővítések visszafogásáról beszélt, tekintettel a tavalyi eseményeket követő 77 millió dollárnyi nettó veszteségre. Viszont az akkori impozáns megrendelési számokon – 181 gép! – belül végülis a nagy kéthajtóműves 777-eseket és leginkább a keskenytörzsű 737 MAX-okat érintette a változás, és nem annyira lemondások voltak, hanem főképp átütemezések. Utóbbi változás a Boeing számára sem tragédia, tekintettel a hatalmas darabszámra, amit a modernizált keskenytörzsűből le kell gyártania.

Vagyis a Turkish igazából nem nagyon csökkentette a tempót, továbbra is a térség legdinamikusabban növekvő légi cégeként akar szerepelni, gyanítható, hogy a társaság a rendkívüli eseményekkel terhelt 2016-os évhez képest már a forgalom újabb fellendülését érzékeli, legalábbis reméli.

A halasztás a szélestörzsű Boeingok közül a 777-eseket érintette

A mostani bejelentés azonban a korábbi hírekkel szemben nem 747-esekre, hanem a szélestörzsűek legkisebb kategóriáját képviselő 787-esekre vonatkozik. A rendelés még nem jutott el a szerződéskötésig, de a negyven 787-9-es listaáron 11 milliárd dollárt képvisel. És ami a vételáron túl nagyon fontos a gyártó számára: a jelek szerint megalapozott volt a Boeing optimizmusa, amelynek jegyében vagy egy hete bejelentették a Dreamlinerek gyártásának felpörgetését 2019-től havi 14 gépre: ezt a változást akkor sokan gondolták kockázatosnak, de a mostani komoly megrendelés (megtetézve a JAL ugyancsak most hírül adott négygépes utánrendelésével) igazolja Chicago-Seattle optimizmusát.

Az amerikai fél számára ugyanakkor a 787-es program teljes megtérülésének fényében igen fontos, hogy a török rendelés is segít átbillenteni a gyártás, illetve az eladás súlypontját a Dreamliner nagyobb változataira, a 9-esre és a hamarosan szolgálatba álló, még hosszabb törzsű 10-esre, ami nem sokkal magasabb bekerülési költség mellett jóval nagyobb bevételt jelent,

Gyanítható, hogy a török üzlet mögött az egyik meghatározó elem az a hírügynökségi jelentésekben mellékesnek kezelt kiegészítés, miszerint a Boeing nemcsak a légitársasággal, hanem az ankarai kormánnyal is megállapodott. Nyilván feltétele lehetett a megrendeléseknek is az, hogy aláírjanak egy úgynevezett „légiipari kezdeményezést”, ami mögött, ki nem fejtett részletekkel, technológiai befektetések végrehajtása, a beszállító hálózat erősítése, kutatási és műszaki fejlesztési programok támogatása is szerepel.

A társaságnak ez lesz az első Dreamliner-rendelése

Vagyis a török repülőgépipar, elsősorban a TAI konszern (Turkish Aerospace Industries), amely a saját tervezésű harci helikopterektől ugyancsak hazai kiképző gépeken át az F-16-osok összeszereléséig és modernizálásáig, vagy akár a CN-235-ös és az Atlas szállítógép-programokban való részvételéig és sokféle beszállító tevékenységig, már számos esetben jelezte egyre komolyabb jelenlétét a globális szektorban, alapos lökést kaphat az amerikai partnertől.

Végül, visszatérve még a korábbi szóbeszédekre: azért sok forrás szerint, ha most nem is, de a későbbiekben mégiscsak lehetséges a kevés hátralévő legyártandó példány miatt már-már eltemetett 747-esek megrendelése is, bár most inkább gyanítják a szaksajtóban a Turkish felől a freighter-változat nyolcgépes beszerzését. A történet kulcsa a 787-es megállapodás kísérő szövegében is olvasható: a Dreamlinereket a Turkish elsősorban a bő egy év múlva megnyitni remélt új, hatalmas isztambuli reptéren tervezi állomásoztatni.

Kellenek majd 747-esek is, de teherszállító kiadásban?

Az pedig biztos, hogy akármilyen nagykapacitású gépről is lenne szó, a 747-es a most működő két zsúfolt isztambuli légikikötőben nemigen férne el, tehát valószínű, hogy az esetleges beszerzésük szintén az új, teljes kiépítésére évi 150 milliós forgalomra tervezett isztambuli légikikötőhöz kapcsolódna majd.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek