A metró nem játék, nem vagyunk kísérleti nyulak

Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke kedden este a Pacsirta Rádióban azt mondta a 4-es metróról: kísérleti nyulak vagyunk, rajtunk keresztül próbálnak a cégek kifejleszteni valami olcsó, kelet-európai, „gazdaságos” kivitelű metrót, és ennek a levét issza most az ország, mert csúszik az átadás.

„A próbaüzem során a mi értesüléseink szerint is összeomlott a biztosítóberendezés, számítógépes zavarok voltak. Hogy a hatóság mit minősít kritikus hibának ebből, azt nem lehet tudni, megítélés kérdése. A főpolgármester úr is óvatos, mi meg minden egyes alkalommal elmondtuk, hogy nem szabad erőltetni az átadást, majd elkészül a gyártó, amikor elkészül, ez nem játék. A metró biztonsági szintjét valahol a repülés biztonsági szintjén határoznám meg. Mert az a biztonsági szint nagyon magas. Akkor kellene átadni, amikor tényleg meggyőződtek arról, hogy biztonságosan működik. Arról van szó, hogy teljesen új a vonal, teljesen új metróval, metrókocsikkal, a vonatot vezérlő rendszer pedig egy másik gyártótól származik, és most kell, hogy összecsiszolódjanak.”

Dorner Lajos szerint azért pusztult le a 3-as metró, mert a 2-es és a 4-es metró szerelvényeire költötték a pénzt.

„Az egyik egy agyonhasznált, 1976-ban átadott metró, tehát lassan 40 éves, annak minden nyűgével, a másik pedig egy új rendszer, ami nem lett kifejlesztve. Leszállították a szerelvényeket, négy évig álltak, ment a pereskedés, és aztán kiderült, hogy nem is voltak ezek a vonatok rendesen összerakva, a hatóság embere lement a vonat alá és a fékcsövek a kezében maradtak.”

A VEKE elnöke szerint a francia gyártó szerződésben vállalt mindent, és szinte semmit nem tartott be, mégis minden alól minden felmentést megkapott.

Arra a kérdésre, hogy nem javított-e a budapesti helyzeten az, hogy az elmúlt években mégiscsak beindult valami (új buszokat vásárolnak, pályafelújítások vannak), Dorner Lajos úgy válaszolt: ez csak a látszat, hiszen idén 20 milliárd forint hiányzik a tömegközlekedés kasszájából. Véleménye szerint utoljára valamikor a rendszerváltás előtti években volt annyi forrás, amivel meg lehetett oldani a folyó finanszírozást, azóta minden kormány, minden fővárosi vezetés elhanyagolta ezt a területet, kivonta innen a forrásokat, óriási adókat zúdított a használók nyakába.

„Voltak olyan évek, amikor egyetlen járművet sem vettek, egy méter pályát fel nem újítottak, azokban az években bizony az adófizetésen keresztül a tömegközlekedés nettó befizető volt az államkasszába. Ennek most látjuk az eredményét, a főpolgármester úr 700-800 milliárd forintra teszi a beruházásokat, amik a 20 év alatt elmaradtak a rendszerből, és ennek legeklatánsabb példája a 3-as metró.”

Minden évben felröppen a hír, hogy a BKV csődbe megy, de még soha nem ment csődbe.

„Pedig a csőd szinte minden évben de facto meg is történik. És ilyenkor, mivel az élet nem állhat meg, jön a kormány, és mentőövet nyújt. Ez abszolút rövidlátó gazdálkodásra utal, de a gyakorlat kormánysemleges, mert minden kormány ezt csinálta. Az egész mögött az van, hogy Magyarország nagyon fejnehéz, a GDP 40 százaléka itt termelődik, tehát nagyon komoly erőt képvisel. És én mindig azt szoktam mondani, nézzük meg, hány főpolgármesterből lett miniszterelnök Európában. Ennek az az oka, hogy a kormányok rettegnek a fővárostól, és attól, hogy a főváros politikai ereje legyűri őket. Demszky Gábor 20 évig próbálta ezt a játékot játszani.” (Valójában államelnökök lettek főpolgármesterekből, például Chirac és Basescu – a szerk.)

Valójában azonban a rendszerváltás óta végig soha nem biztosítottak a kormányok elegendő pénzt a tömegközlekedésre, ezért volt folyamatosan hitelfelvételre kényszerítve – állítja Dorner.

„Mondok egy példát: amikor a Medgyessy-kormány konszolidálta a BKV-t, akkor néhány hónapon belül az adósságállomány újra előállt. Mert egyszer a kormány kifizette az adósságot, a BKV meg azt gondolta, na akkor költhetünk. Akkor adósodjunk el újra, mert az állam megint ki fogja fizetni.”

A megoldás az lenne, állítja a szakember, ha elegendő pénzt hagynának a fővárosnál, hogy működtesse a tömegközlekedést, akkor nem szorulna gyámkodásra.

„Sajnos azt kell mondanom, hogy amíg a politikai szereplőknek az az érdeke, hogy ez a rendszer így álljon föl, addig soha nem lesz elégedett senki azzal, amit a fővárosi tömegközlekedés nyújthatna, pedig az adottságai kiválóak, nagyon jó a hálózat sűrűsége, a megállósűrűség, a járatsűrűség, nyugodtan mondhatjuk, hogy Európa egyik legjobbja. Az infrastruktúra minősége más kérdés, de a közlekedésben évtizedek óta mindig politikai játszmák voltak, soha nem hagyták a fővárost, hogy magától intézze ezeket az ügyeket. Amikor viszont hagyták, akkor olyan dolgok jöttek ki belőle mint a 4-es metró. Tehát meg lehet érteni a kormányzati vélekedéseket is, hogy nem szívesen biztosítanak horrormennyiségű forrást a fővárosnak, mert ha nem tudják kontrollálni, akkor az lehet belőle, ami a 4-es metróból lett.”

Arra a kérdésre, hogy mi van az 1-es és a 3-as villamosok felújításával, a szakember azt válaszolta: Kőbányán a 3-as villamos vonalát felbontották, és azóta se nyúltak hozzá. Az 1-esen folyik a munka, már a hídon túl dolgoznak, ezt is már rég át kellett volna adni, 2012 nyarán.

A villamostenderrel kapcsolatban Dorner Lajos azt mondta: jelenleg jogorvoslat alatt van, de senki nem tudja, mi lesz a  végkimenetele. „Mi úgy értesültünk, a kormány felkészült arra, hogy ezt a forrást másra költse el. Nagy valószínűség szerint a főváros az idecsoportosított harmincvalahány milliárd forintnak a nagy részét el fogja veszíteni.”

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!