A plafon nem a csillagos ég
A nemzeti fejlesztési miniszter az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében, rendeletet hozott a magyarországi kereskedelmi repülőterek igénybevételéért fizetendő díjak megállapításának elveiről és módszereiről – olvasható a friss TTG hírlevélben.
A rendelet szerint repülőtér használója az a természetes vagy jogi személy, aki (vagy amely) az adott repülőtérre vagy onnan légi úton utasokat, postai küldeményeket vagy árut szállít. A repülőtéri díj az üzemben tartó javára beszedett és a repülőtér használói által a légijárművek fel- és leszállásához, világításához és parkolásához, valamint az utasok és áru kezeléséhez kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért fizetett összeg.
A fenti szolgáltatásokból származó bevételeikre felső határt kell alkalmazni. Ez az árplafon azt határozza meg, hogy a repülőtér üzemben tartója egy adott évben a szabályozott szolgáltatásokon összesen mekkora egy utasra vetített – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételt realizálhat. Az egyes díjtételeket úgy kell megállapítani, hogy azok - a zajvédelmi díjat kivéve - egyenlően terheljék a repülőtér használóit.
A díjszabályzatot ötéves időszakokra állapítják meg, és előkészítése vagy módosítása során konzultációt kell folytatni a repülőtér használóival a díjak szintjéről és a nyújtott szolgáltatások minőségéről. Az árplafon függ a megelőző években megvalósult repülőtéri beruházások összköltségétől, a forgalomnövekedés mértékétől és az Eurostat által havonta közzétett európai fogyasztói árindex (European Index of Consumer Prices All Items Index–EICP) aktuális értékétől. Jóváhagyásra olyan díjszabályzatot kell a légiközlekedési hatóságnak megküldeni, amelyet az utasok több mint 70%-át szállító légitársaságok támogatnak.
A repülőtér üzemben tartója az érvénybe lépés előtt két hónappal honlapján közzé teszi díjszabályzatát. A légiközlekedés biztonságával vagy védelmével kapcsolatos költségek többek között akkor háríthatóak át a légitársaságokra, ha az új előírás jelentősen megnöveli a repülőtér működési költségeit, vagy jelentős egyszeri beruházást tesz szükségessé.
A mostani rendelet egyik fontos újdonsága, hogy a repülőtér üzemben tartójának negyedévente fogyasztói elégedettségi felmérést kell végeznie az utasok, a légitársaságok, és egyéb repülőtér-használók körében, és annak eredményeit közzé kell tennie honlapján. A felmérés elvégzésével olyan piackutató céget kell megbízni, amely nem áll a repülőtér üzemben tartójának – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti – közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, vagy amely a repülőtér üzemben tartóját közvetlenül vagy közvetetten nem irányítja.
A repülőtér üzemben tartójának azt is biztosítania kell, hogy létesítményei részt vesznek a negyedévente bonyolított IATA (International Air Transport Association) és az ACI (Airport Council International) által szervezett fogyasztói elégedettségi felmérésben. Amennyiben az utaskiszolgálás, a repülési tevékenység vagy az infrastruktúra biztosítása területén a szolgáltatások bármelyike „jóval átlag alattinak” minősül, a repülőtér üzemben tartójának a felmérés megjelenését követő három hónapon belül intézkedési tervet kell benyújtania a légiközlekedési hatósághoz.
