A reptéri tűzoltó és más szépségek: hol lesz a repüléstörténeti gyűjtemény?

A Budapest Airport és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésének köszönhetően a polgári repülés történetének legizgalmasabb ereklyéi a jövőben a múzeum közgyűjteményét gazdagítják majd. A repülőtér üzemeltetője tavaly év végén döntött úgy, hogy több ritkaságnak számító repülőtéri eszközt, műszereket és műalkotásokat a múzeumnak adományoz – olvasható a reptérkezelő illetve a múzeum közleményében.

Hogy milyen ritkaságokról van szó? Ferihegy első telefonközpontja, egy hetvenes évekbeli tűzbelépő ruha és a jól ismert régi „lapozós” járatinformációs táblák, az irányítótorony valamikori rádiós műszerei, valamint egy használatból kivont tűzoltóautó. A megállapodás értelmében a Budapest Airport a régi exkluzív repülőtéri várók hangulatát meghatározó díszítőelemeket is átadja a múzeum számára, beleértve a valamikori kormányvárót díszítő gobelint, bútorokat és különböző műalkotásokat, sőt még a 2. Terminál mennyezetét díszítő nevezetes madárraj installáció fennmaradt részletei is a múzeum tárlatát gazdagítják majd, olvasható a közleményben.

Portálunk évek óta, egészen pontosan a városligeti Petőfi Csarnokról szóló bontási döntés óta próbál tájékozódni arról, hogy az ott felhalmozott, majd raktárba került értékeknek mi lesz a sorsa. 2015-ben Baán László ligeti biztos portálunknak adott interjújában azt mondta, az anyag „fölmegy Budaörsre, a volt budaörsi repteret is igénybe vesszük”, a második lehetőség, amit említett: „a Ferihegy 1-es terminálja is felmerült egyébként”.

2017-ben kiderült, hogy „a múzeum új helyszíne, az Északi Járműjavító helyén, illetve csarnokaiban kialakítandó új épület-együttes, az egykor a Petőfi Csarnokban őrzött, rendkívül gazdag gyűjteményt nem fogadja be, maximum úgymond ízelítőül talán egy repülőgépet állítanak ki”.

A mostani hír kapcsán úgy véltük, megint ideje megint rákérdezni a repüléstörténeti anyag sorsára: ha a kőbányai helyszín sem fogadja be a repüléstörténeti ritkaságokat, hol lesz a végleges otthonuk.

A Közlekedési Múzeum válaszában jelezte: az 1908 óta zajló tudatos, tematikus gyűjtés nem szünetel,  „az elmúlt időszakban is került a múzeumhoz számos tárgy, többek között az egykori MALÉV emlékei, vagy egy Zlin 142 típusú (HA-SFN lajstromú), kétüléses kiképző-gyakorló repülőgép is, miközben restauráljuk a gyűjtemény számos darabját, a kisebb tárgyakat, egyenruhákat is.”

Ezután a múzeum nevében író Gáspár András kulturális menedzser, kommunikációs munkatárs levelében kiemelte: „Múzeumunk repüléstörténeti tematikájú kiállítóhelyén, az Aeroparkban tavaly már több, mint 70 ezer látogató fordult meg, a repülés témája ma talán még inkább népszerűbb és fontosabb, mint valaha. Ezért továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az Aeroparkra, amit kiváló együttműködésben üzemeltetünk az LKK-val (Légiközlekedési Kulturális Központ). A magyar polgári repülés értékeinek megőrzése és gyarapítása kapcsán ma óriási segítséget kapunk a Budapest Airporttól.”

És most a mondat, ami a legfontosabb talán számunkra a levélből, mert eszerint a múzeum a helyszín dolgában, a Budaörs kontra Ferihegy kérdésében már határozott: „Célunk továbbra is az, hogy a budapesti nemzetközi repülőtér közelében alakítsunk ki egy olyan kiállítóhelyet, amely egyesíti az Aeroparkban bemutatott nagy járműveket, nagy repülőgépeket, és a korábban a Petőfi Csarnokban kiállított régebbi gyűjteményt. Ebben az ügyben egyelőre még nem született kormánydöntés, de a Közlekedési Múzeum több mint száz éves repüléstörténeti gyűjteményének bővítése, feldolgozása, restaurálása továbbra is zajlik.”

Portálunk a repüléstörténeti gyűjtemény kapcsán már korábban érdeklődött az Aeropark illetékesénél is, vagyis már 2017-ben beszámoltunk arról a koncepcióról, amely szerint a legjobb és legméltóbb helyszíne mind az Aeroparkban őrzött repülőgépeknek és repülőtéri felszereléseknek, mind a Petőfi Csarnok anyagának a most eléggé kihasználatlan 1. terminálon illetve annak közelében lehetne. Különös tekintettel arra, hogy a klasszikus épületet akkori állásfoglalása szerint a reptérkezelő nem kívánta valóságos terminálként használni.

Somogyi-Tóth Gábor, az Aeroparkot üzemeltető Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője jelezte, a Közlekedési Múzeum és az LKK már 2018-ban letette a kormány asztalára közös javaslatát, amelynek lényege, hogy az új múzeum-épület, ahogy említi, légiközlekedési élményközpont, az 1. termináltól az ƒ„airside”, az előtér és a pálya felé nézve balra fekvő repülőtéri részen létesülhetne. Az LKK ügyvezetője elmondta azt is, hogy az elkészült tervek jelenleg is érvényesek, és hosszútávon a Budapest Airport vezetése is partnernek mutatkozott az ügyben, hogy ott kapjon végre otthont – amint azt a múzeum is képzeli – mind az Aeropark „flottája”, mind a Pecsából elraktározott hatalmas anyag.

Azonban a döntés továbbra is csúszik, ami érthető a repülőtér sürgetővé vált és végre megvalósulni látszó új utasforgalmi beruházásai okán, másrészt viszont a reptérkezelőnek és a kormánynak is most egészen más döntések váltak sürgetővé.

Az Aeropark tehát megértéssel kezeli a helyzetet, akkor is, ha a tervezetre csak évek múltán bólintanak rá. Tevékenységét mindez annyiban sem befolyásolja, hogy – miközben természetesen ez a kiállítóhely is most zárva tart a vírus miatt – tovább zajlik az ott lévő repülőgépek és más eszközök állagmegóvása, restaurálása.

Noha erre konkrétan a Múzeum levele nem tér ki, feltételezhető, hogy az Aeroparkba kerül a most átadott tűzoltóautó is, hiszen a Közlekedési Múzeumnak jelenleg is korlátozott a lehetősége az ilyen nagyméretű járművek tárolására.

„Az Aeropark már jelenleg is gazdag kiállított gyűjteménye 13 repülőgépből, egy teljes földikiszolgáló-eszköz flottából és számtalan nagy értékű repüléstörténeti ereklyéből áll – ebből hét légijármű a Közlekedési Múzeumé, tehát folyamatosak a közös előremutató tárgyalások a két szervezet között. Így a nemrég kivont tűzoltóautót, ha oda kerül, szintén örömmel megóvják és bemutatják, amellett, hogy az LKK tulajdonában lévő 40 és 55 éves muzeális Faun és Csepel ferihegyi tűzoltóautók restaurálása is remélhetőleg a járvány ellenére mihamarabb elkészül” – mondta el Somogyi-Tóth Gábor ügyvezető.