A repülő cirkusz ismét a Duna fölött

Kelecsényi Krisztián   ·   2017.07.03. 08:45
cim3

A későbbi győztes szárnyalása

Bővelkedett izgalmakban a futam, a legeslegutolsó repülés döntötte csak el a budapesti bajnok személyét, de az érdekes jelenségek már a szombati kvalifikációban is megmutatkoztak. A repüléseket erősen dominálták a túlhúzások. Hiába, az ilyen elég szűk és nagyon technikás pályán, mint ami a Lánchíd és a Margit-híd közötti pilonok esetében várta a versenyzőket, a döntő tizedmásodpercek rendszerint a visszafordítókban válnak előnnyé vagy hátránnyá, bár már az sem érdektelen, hogy milyen sebességgel kezdi a felvételt a pilóta, és aztán milyen dinamikával „zuhan” vissza a bukfenc és a félorsó nyomán a következő szakasznak... Érdekes volt látni, ahogy a pilóták többsége még háton korrigál, node épp ekkor következhet be a túlzott túlterhelés. Nos a kvalifikáció meglepetése, hogy a tavaly világbajnok Dolderer is elkövette ezt a hibát.

Besenyei a földön...

A főnapon aztán a negatív szenzáció megint csak az volt, hogy a német pilóta nem jutott be a legjobb nyolc közé. A másik német az elődöntőben Kopfstein volt, aki egy magassági hiba miatt két másodperces büntetést kapott, Chambliss biztonsági repüléssel kerülhetett a négyesbe, Mikael Brageot ellenében a kvalifikáció-győztes kanadai McLeod ugyancsak komoly kockázatok nélkül léphetett tovább, Martin Sonka Ivanoff ellen nyerte a párbajt, majd következett két ász: az ausztrál Hall és a két korábbi futam győztese, a japán Muroya. Hall is nagyon akart és már az első vertikálist túlhúzta (méghozzá nagyon, 12,7 G!), Muroyának már csak az volt fontos, hogy hiba nélkül repüljön.

...és a levegőben a Corvusszal

A döntőben Sonka hibázott, McLeod meglepően gyengét repült, Chambliss viszont jó idővel teljesítette a már erős szélben a pályát, végül jött Muroya, aki annak ellenére nem futott az amerikainál jobb időt, hogy a legnagyobb sebességgel vágott neki a szlalomnak a Lánchíd alól. Chambliss kilenc év után először nyert futamot, épp az általa „imádott” Budapesten, viszont az összetett élbolyt továbbra is Muroya vezeti, mögötte csak két ponttal lemaradva az egykori Gripen-pilóta Sonka, aztán komoly szünet: McLeod tizenegy pont hátránnyal harmadik, Chambliss viszont, aki azért szinte minden versenyét pontszerző helyen végezte, csak egy pont különbséggel a negyedik. Dolderer csak hatodik, és ami a korábbi évekhez képest tényleg érdekes, a bajnokokat szorongató Matt Hall csak tizenegyedik. Ki ne felejtsük: a „Kihívók” kategóriájában a magyar Genevey nagyon reménykeltően indított, megnyerte a kvalifikációt, a versenynapon kevésbé ment neki, de a teljesítménye – ez az első évada – így is komoly.

A chilei Bolton szép festésű gépe

Budapesti futam: pró és kontra

Érdekes, most már visszatérő jelenség a budapesti futammal kapcsolatban, mennyire szélsőségesek a vélemények magáról a helyszínről, a rendezésről, arról, hogy mióta visszahozták a versenyt, Budapest megint a Duna fölött, a város szívében repülteti a gyors és zajos gépeket.

A város ingyen adja már egy ideje a területet, sőt fizet is a versenygazda osztrák cégnek, hogy a Duna Margit és Lánchíd közti szakasza felett évente rendezzék a versenyt. Ha minden igaz, akkor ez volt a jelenlegi szerződés utolsó Air Race futama, a jövő évit már tárgyalni szükséges.

Az Air Race box-utcája Tökölön

Budapestnek, ha nettó a versenyt nézzük, veszteséges az Air Race, ráadásul négy-öt napig szervezett káosz uralkodik a városban. A rakpartok lezárása sok embernek okoz kellemetlenséget, elsősorban autósoknak, és legalább az ott élők három napig nem szívnak benzingőzt. Igaz helyette tuc-tuc zene, angol és magyar hangos konferanszié, és rengeteg ember keseríti meg életüket, a motorzajról nem is beszélve.

A tv-közvetítés, a hírverés, és a budapesti vendéglátás bevétele mindenképp pozitív Budapestnek és hazánknak. Tágabb értelemben a vendéglátó iparnak, a szállodásoknak, az éttermeknek sok vendéget, több helyen telt házat jelent, és gyakorlatilag a Red Bull is patakokban folyik szinte a versenyhelyszín körül.

Öreg szépségek a fiatal versenygépek szomszédságában

Persze az üzlet a maga teljességében is pozitív mérlegű, mert hát az energiaital mellett, pólók, sapkák, játékok, kitűzők és rengeteg minden a versenyhez kapcsolódó relikvia kapható. A pénzesebb nézők, úgy kétharmaduk külföldi, a három napos versenyre 1000 euró körüli ülőhelyekre is kaphatnak jegyeket, hozzá enni- és innivalót és ajándékot.

A várost egyébként elsősorban japánok és csehek lepték el, de németek is voltak szép számmal. Nem hiába, hiszen Matthias Dolderer, Petr Kopfstein, Martin Sonka vagy Yoshihide Muroya az ő versenyzőik. Rajtuk kívül három francia is van a mezőnyben, de hát a gallok földje távol van, akárcsak az Egyesült Államok, Kanada vagy éppen Új-Zéland. Igaz a 2011-es francia nemzeti műrepülő bajnok Daniel Genevey magyar színekben versenyez, de az ő személyes vonzereje nem hasonlítható visszavonult világbajnokunkéhoz.

A Mitchell nem tud műrepülni, de gyönyörű látvány a levegőben

De hát ugyebár ő sem a hazai motoros műrepülő sport neveltje. Besenyei Péter, aki már csak instruktor és a verseny rendezésében vesz részt, illetve Veress Zoltán után az utánpótlás még nem igazán erős. Nádas Tamás 44 évesen veszítette életét Katarban repülőbalesetben. Amíg a vitorlázórepülésben folyamatos a generációk versenye, és van utánpótlás, a jóval drágább motoros repülésben ez sokkal kevésbé működik automatikusan. Nem is csoda, hiszen több millió forint a szakszolgálati engedélyek megszerzése, a versenygépek is drágák, és nem kap senki sem támogatást.

A korábbi „felhajtáshoz” képest a futamok közötti show is mintha valamivel gyérebb lett volna, mint korábban. Nem járt erre a többször megcsodált négymotoros DC-6-os, hiányzott persze a néhány hónapja összetört Cobra is, a Red Bull salzburgi hangárának veterán repülői közül a B-25J Mitchell bombázó, az F4U Corsair vadászrepülőgép, a T-28 Trojan légcsavaros, a hipermozgékony Bo-105 helikopter és két AlphaJet sugárhajtású gyakorló repülőgép volt látható.

Egy elképesztően jól manőverező helikopter, a Bo-105-ös...

Mint jeleztük előzetesünkben, magyar résztvevője nem volt a show-nak – egy fontos kivétellel: Besenyei Péter a szépvonalú, de a versenyben be nem vált magyar Corvus Racerrel repült, és a közönség érzésünk szerint az ő bemutatójára volt leginkább kíváncsi, azt mindenki nézte...

Végül egy személyes kívánság: szeretném, ha minden ellenvélemény ellenére a repülő cirkusz folytatódna Magyarországon, és hogy legyen kiváló teljesítményű magyar pilóta immár a Mesterek osztályában is az indulók között.

Vegyes trió: a légcsavaros Corsair és az AlphaJetek

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek