A Szergej hangja

Joó Ferenc   ·   2012.04.08. 12:25
M62-240_Konya_400

A vasútbarátság kapcsán sok mindenről szó esik, például a kedvenc mozdonyokról. Hogyan lehet, teszem azt, megkülönböztetni a Szergejt a többitől? Például a lüllögése révén.

Eme „szakkifejezést” először a Gigant Club levelezőlistáján olvastam, és arra utal, hogy alapjáraton az eredeti, Kolomna-motorral felszerelt M62-esek fordulatszáma (ha emlékeim be nem csapnak, akkor egy röpsúlyos szabályozás révén) elég nagy tartományban mozog: ha leesik, akkor az imént is említett centrifugál-ingás fordulatszámmérő (és még sok egyéb szabályozó elem) révén kap ismét új lendületet.

Hab a tortán, hogy ezt a dízelmotorfordulatszám-szabályozást az oroszok a Nohabokról koppintották. Ez persze kicsit erős kifejezés, a lényeg azonban az, hogy mindkettő amerikai eredetű. A második világháború után elég sok dízelmozdony került a Szovjetunióba, így akár onnan is eredeztethető a közös ős felé vezető út.

A 228-as Szergej tehervonattal a déli összekötő vonalon, 2008. január 26-án

Visszakanyarodva az eredeti mondandómhoz: az M62-esek lüllögése speciálisan magyar jelenség! A MÁV-nál úgy találták, hogy túl sok GO-t fogyasztanak alapjáraton a kommunizmus harcaiban megedződött vasszerkezetek dízelmotorjai és csökkentették azok fordulatszámát 150-200 rpm-mel. A keletnémet „Taigatrommelek” vagy a csehszlovák T679-esek ilyen jelenséget nem igazán produkálnak.

Ám számomra mégsem ez a lüllögés az, ami igazán Szergejjé teszi ezeket a hattengelyes fenevadakat. Mivel vasútvonal mellett, sőt: vasútállomáshoz közel lakom, volt jó néhányszor szerencsém megtapasztalni a Szergejek hangját. Érdekesség, hogy a remotorizált, 300-as sorozatú Szergejek sem veszítették el eredeti futómű-hangjukat.

Bár még háromszáz méterről is szinte beleremeg a házunk abba, amikor egy „klasszik” M62-es megáll és alapjáraton várakozik a közeli állomáson, a remot-Szergejeket is távolról felismerni hangjukról! Megmagyarázni nem tudom, de különleges hangot adnak ki a gyakorlatilag eredeti formájukban meghagyott forgóvázak. Próbáltam már sok mindenhez hasonlítani ezt a hangot, sokféle párhuzamot vonni, de legtalálóbbnak mégis azt tartom, amikor azzal párosítjuk, mintha egy üres olajoshordót görgetnénk a síneken.

Hát persze, a Szergej az összes olajat kizabálta már belőle! :-)))

Az M62 058-as előfogatol egy Debrecenből Mátészalkára közlekedő vonatot 2002. szeptember 15-én

A 333-as Kelenföld határában, 2008. január 26-án.<br>A külső megváltozott, a jellegzetes forgóvázhang megmaradt!

Viccet félretéve: ha nem is mondhatom, hogy szeretem, de becsülöm a Szergejek jellegzetes, erőteljes, tiszteletet parancsoló hangját. És hogy ezzel nem vagyok egyedül, bizonyíték rá a sok vasútbarát, illetve vasútbarát szervezet, akik – legalábbis részben – ennek a járműtípusnak szentelik figyelmüket.

Az egyik ilyen – ahogy nevük is jelzi, csak részben Szergej fanatikus – társaság a Gigant Club volt. Már csak azért is szerettem volna e helyütt röviden megemlékezni eme nem hivatalos, ám a magyar vasútbarátok internetes megjelenése terén úttörőnek számító csapatról, mert mondandóm megfogalmazása közben többször is eszembe jutott a társaság, annak mára egyre inkább visszavonult tagjai, és persze egyes egykori Gigant Club-os e-mailek.

Az 1999. augusztus 11-i röszkei napfogyatkozásos nohabozás után is ezen a levelezőlistán olvastam először az Index vasútbarát fórumáról, amely mára sok szálon futó, követhetetlen vasutas extravaganzává nőtte ki magát. Bizonyos vagyok benne, hogy a fórum egyik fő oka volt a Gigant Club visszavonulásának és a XXI. századi vasútbarát szemlélet elterjedésének. Úgy látom, hogy ma már – tisztelet a kivételnek – mindenki valamilyen részterületnek a szakértője, míg korábban inkább „polihisztor” vasútbaráttal találkoztam.

Korai emlékek, korai felvételek: a 240-es

Még jócskán a Gigant Club és az internetes fórumok megjelenése előtti első vasútbaráti közösségi élményeim egyike a Keleti pályaudvar egy emeleti helyiségében rendszeresen összegyűlő MAVOE (Magyar Vasútbarátok Országos Egyesülete) volt. Itt sok olyan embert ismertem meg, akik még ma is benne vannak valamilyen szinten a vasútbaráti körforgásban. Mára viszont már nem kell feltétlenül személyesen találkoznunk az eszmecseréhez. Jellemző, hogy gondolataim egy részét én is egy blogon keresztül osztom meg a többi vasútbaráttal.

Ahogy sok más kedvencünket utolérte a balsors, lehetséges, hogy egyszer az az idő is eljő, amikor a legfiatalabb vasútbarátok már a Szergej lüllögését is csak az interneten keresztül ismerhetik meg? Éppen ezért, aki teheti, legközelebbi találkozásukkor vésse jól eszébe (vagy memóriakártyájába) a Szergejek lüllögő hangját!

Epilógus:

A napokban valaki megkért, hogy keressek információkat a Nohabokban is helyet foglaló EMD 567-es motorok elődjéről, a Winton 201A motorról. Több korai (Wikipédia előtti) amerikai internetes fórumon is a Gigant Club oldalát linkelték be, mint forrást. Sajnos mára már nem működik a Gigant Club honlapja.

Balatoni emlékek: a 180-as Szergej fehérvárról jár ki egy Tapolcára közlekedő vonattal 2002. június 21-én

A 171-es

A 255-ös performansza Balatonalmádiban, 2002. július 26-án

 

Kapcsolódó anyagok

A Nyíltvonalon blog további bejegyzései

Kapcsolódó hírek