Az amerikaiak miatt késik az orosz utasszállító programja
A korábbi információkat most a polgári gépek gyártásáért felelős Rosztech konszern elnöke, Szergej Csemezov erősítette meg, egyben jelezte, a probléma lényege, hogy a politikai okok miatt életbe lépett nyugati szankciók miatt a Rosztech két alvállalata, az Aerocomposit és az ORPE nem jut hozzá az új típus különleges szárnykonstrukciójához illetve a függőleges vezérsík építéséhez szükséges kompozitokhoz, amit a japán Toray Industries és az amerikai Hexcel kellene, hogy szállítson.
Csemezov jelezte, már folyik az átállás az amerikai eredetű kompozitok saját gyártmánnyal való pótlására, már beindult az ehhez szükséges tervezési munka és a felkészülés a lehetséges orosz gyártók körében.
A Rosztech elnöke egy Abud Dhabiban rendezett kiállításon nyilatkozott minderről, az időbeli egybeesés azonban talán még érdekesebb: egy napon történt a bejelentés az indiai repülőszalon megnyitásával. Ami azért is érthető, mert az oroszok a gép fejlesztésekor jelezték, elsősorban az ázsiai piacokra számítanak, és indiai légitársaság egyelőre nincs a szerződött vevők között, de a szubkontinens légiközlekedése hatalmas iramban bővül, és az orosz program vezetői korábban is úgy nyilatkoztak, számítanak indiai megrendelésekre is, egyébként pedig az oroszok egyik fontos érve az MC-21 mellett a hasonló egyfolyosós nyugati gépekhez képest alacsonyabb ár.
A történethez érdemes hozzátenni, hogy egyfelől a gép egyik legfontosabb „tartozéka”, a hajtómű egylőre szintén amerikai gyártmány, a Pratt & Whitney PW1400-as, ezzel repülnek az eddig elkészült példányok, de érdekes mód ezek szállításának korlátozására egyelőre semmi jel. A gépre szánt orosz PD-14 es még a fejlesztés fázisában van, az első tesztek az MC-21-es szárnya alatt, majd a légialkalmassági megszerzése idén várható. Mindamellett Csemezov szerint a típus első 50-60 gépe még az amerikai hajtóművel repül majd.
Arra is érdemes emlékeztetni, hogy a gép programja mindenféle nyugati szankció nélkül is elég sokat csúszott az eredeti tervekhez képest, emlékezetes, például, hogy a földi terheléses tesztek során előbukkantak komoly fáradásos problémák is a szárny-törzs csatlakozáshoz kialakított szárnydoboznál.
Csemezov ugyanakkor azt is elmondta, hogy a program befejezéséhez további 240-250 milliárd rubelt kell befektetni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
