Az Egyesült Államok blokád alá vette az összes iráni kikötőt

Mától minden kereskedelmi hajóra érvényes a parancs: se ki, se be.

A lezárás a teljes iráni partvidékre vonatkozik, tehát a Perzsa-öböl mellett az Ománi-öböl kikötőire is. Ugyanakkor az amerikai erők nem akadályozzák a Hormuzi-szoroson nem az iráni kikötőkbe tartó, illetve a nem onnan érkező hajók szabad haladását; a kereskedelmi hajókat információkkal látják el a blokáddal kapcsolatos tudnivalókról.

Az Egyesült Államok megkezdte a Hormuzi-szorosba telepített aknák megsemmisítését is. A küldetésben két Arleigh Burke-osztályú aknamentesítő romboló, a USS Frank E. Peterson (DDG 121) és az USS Michael Murphy (DDG 112) vesz részt. Iráni részről eddig 28 aknatelepítő hajó a veszteség.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) a blokádot azt követően rendelte el, hogy korábban magas rangú amerikai tisztviselők, köztük J. D. Vance alelnök Iszlámádabban tárgyaltak iráni tisztségviselőkkel, és jóllehet, a megbeszélések mintegy húsz órán át tartottak, és „a legtöbb pontban megállapodás született”, a központi kérdés – Irán nukleáris programjának felszámolása – továbbra sem megoldott.

Mindeközben az USA igyekszik a piacok olajéhségét kielégíteni. D. Trump amerikai elnök szerint a világ minden tájáról tankerek tartanak az Egyesült Államokba, hogy az ottani kikötőkben amerikai kőolajat és földgázt rakodjanak.

Megfigyelők szerint a Hormuzi-szoros megnyitása után normalizálódhat a helyzet, és például az üzemanyagárak viszonylag gyorsan esésnek indulhatnak.