Az Év Embere, illetve az Év Ördöge az aviatikában
Többen viccnek hitték, hogy az egyik legtekintélyesebb repülési szaklap, az Aviation Week szokásos évzáró szavazásán az Év Emberének jelölte az orosz elnököt, mégpedig azon az alapon, hogy ez a cím nem a legpozitívabb személyiségnek jár, hanem annak, aki a legnagyobb befolyással bírt az illető esztendőben az aviatikára. Nos ez a maga módján a „notórius” Mr. Putyin volt, érvel a szaklap.
A Szocsiban tartott téli olimpia után alig egy hónappal az oroszok elfoglalták az Ukrájnához tartozó Krím-félszigetet. Az oroszok kelet-ukrajnai fellépése is alaposan megváltoztatta a geopolitikai arculatot, de ami kevésbé volt látható: komoly befolyással bírtak az események a védelmi rendszerekre, az űrhajózásra és a kereskedelmi repülésre is. 2014-ben Putyin Oroszországa mindhárom szektort fenekestül felforgatta, folytatta a lap.
Még az év vége előtt a NATO arra késztette tagállamait, hogy katonai kiadásaik húsz százalékát új beszerzésekre költsék. Franciaország megtagadta az oroszok által rendelt helikopter-hordozó leszállítását, a kelet-európai országokat is meglegyintette a változás szele, a nyugati hatalmak pedig ugyanabban a macska–egér játékban találták magukat, mint a hidegháború idején, évtizedekkel korábban.
A cégek elkezdték felhalmozni titániumkészleteiket, Amerika megkezdte az olyannyira hiányzó nagy tolóerejű rakétahajtóművek programját, miután eddig orosz (ukrán) eredetű hajtóművekkel emelkedtek az űrbe amerikai katonai műholdak is.
A Malaysia Airlines 777-esének ukrajnai lelövése következtében százak haltak meg, Hollandia is elvesztette sok állampolgárát, világszerte csökkent a bizalom a légiközlekedés iránt, egyes légitársaságok váltak politikai eszközökké, folytatódik az Aviation Week okfejtése, a későbbiekben jelezve, hogy az MH17-es járat tragédiája az egész ágazatra kihatott.
A történések megkérdőjelezték mind a Boeing, mind az Airbus oroszországi műszaki központjainak jövőjét, a Bombardier elállt attól, hogy Q400-as összeszerelő üzemet létesítsen Oroszországban, miközben az embargó és a zuhanó olajárak miatt orosz légitársaságok kerültek csődhelyzetbe. Ugyanakkor a nagy nemzetközi szállító cégek komoly nyomást gyakorolnak arra, hogy kapjanak reális információkat a konfliktus-zónákról, a IATA munkacsoportokat állított fel a helyzet megoldására. A cikk nem említi, de az is a légiközlekedés egyfajta elbizonytalanodását okozta, ahogy Európa és Ázsia egyes körzeteiben a semmiből felbukkanó, transzponder nélkül repülő orosz katonai gépek olykor ütközésveszélyes helyzeteket teremtettek békés utasszállítók számára is.
Az Aviation Week cikke nyilván egyrészt azt érzékelteti, hogy Putyin valóban megrázóan sok rosszat tett, és sok mindenben elbizonytalanította az aviatikát, ugyanakkor azt is sugallja, akár a katonai repülésben, akár a polgári repülés biztonságosabbá tételében az orosz fellépés felgyorsítja a szükséges változásokat.
Az internetes repülési fórumokon természetesen meglehetősen nagy vihart kavart a bejelentés, de többen jelezték: az Év Embere cím nem kitüntetés, hanem Putyin esetében mindenképp reális döntés, egyben az orosz elnöknek szánt elítélő üzenet. Ő az a személyiség, aki közvetlenül vagy közvetve, de a legnagyobb hatással volt erre a szférára, magyarázták többen, bár volt, aki szerint inkább azt az embert kellett volna megtalálni, akinek a legpozitívabb hatása volt 2014-ben a repülésre, és akadt, aki bejelentette, hogy a választás olyannyira nem tetszik neki, hogy lemond az Aviation Week előfizetéséről. Egy hozzászólás szerint a lap akkor járt volna el helyesen, ha Putyint nem az Év Embere, hanem az Év Ördöge címmel honorálja.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
