BKV kontra Strabag: vissza másodfokra
·
2011.09.20. 09:22
Új eljárás lefolytatására és új határozathozatalra utasította hétfőn a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot azzal a perrel kapcsolatban, amelyet a BKV Zrt. indított a Strabag Építő Zrt., és annak társaival szemben a 4-es metró beruházásával kapcsolatban. A döntés értelmében érdemben kell vizsgálni a kartellező cégekkel szembeni kártérítési igényt.
Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2004-es megállapításai szerint, a pályázaton induló három cég – köztük a Strabag Építő Zrt. – "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsított az árak kialakítása során". Két évvel később a Fővárosi Bíróság helyben hagyta a GVH által a pályázókra kiszabott 250 milliós bírságot.
A perben a BKV kártérítést követel a Strabagtól, illetve annak társaitól, mert állításuk szerint a kartellezésnek árfelhajtó hatása volt. A Legfelsőbb Bíróság határozatában emlékeztetett arra, hogy korábban mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság elutasította a közlekedési vállalat keresetét. A korábbi döntések szerint a beruházásokat a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta, nem pedig a BKV.
Éppen ezért a Legfelsőbb Bíróság a BKV felülvizsgálati kérelmének értelmében, hatályon kívül helyezte az ügyben eljáró másodfokú bíróság jogerős döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasította azt.
A Legfelsőbb Bíróság határozatában azt is kimondta, amennyiben a megalapozott döntéshez nem állnak rendelkezésre a szükséges bizonyítékok és adatok, az ügy visszakerül elsőfokra.
Az ügy előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2004-es megállapításai szerint, a pályázaton induló három cég – köztük a Strabag Építő Zrt. – "a közbeszerzési eljárásban összehangolt magatartást tanúsított az árak kialakítása során". Két évvel később a Fővárosi Bíróság helyben hagyta a GVH által a pályázókra kiszabott 250 milliós bírságot.
A perben a BKV kártérítést követel a Strabagtól, illetve annak társaitól, mert állításuk szerint a kartellezésnek árfelhajtó hatása volt. A Legfelsőbb Bíróság határozatában emlékeztetett arra, hogy korábban mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság elutasította a közlekedési vállalat keresetét. A korábbi döntések szerint a beruházásokat a Fővárosi Önkormányzat finanszírozta, nem pedig a BKV.
Éppen ezért a Legfelsőbb Bíróság a BKV felülvizsgálati kérelmének értelmében, hatályon kívül helyezte az ügyben eljáró másodfokú bíróság jogerős döntését, és a kártérítési kereset érdemi vizsgálatára utasította azt.
A Legfelsőbb Bíróság határozatában azt is kimondta, amennyiben a megalapozott döntéshez nem állnak rendelkezésre a szükséges bizonyítékok és adatok, az ügy visszakerül elsőfokra.
