Bagoly a sivatagban: magyar repülőrekordok Namíbiában

Márványi Péter   ·   2011.12.08. 13:30
cim

December 7-én, a polgári repülés világnapja alkalmából a Polgári Repülésért Érdemérmet kapta több évtizedes sportrepülőmúltja és eredményei elismeréseként Hegedűs László vitorlázórepülő, „civilben” közforgalmi pilóta. Bagoly jelenleg is Namíbiában repüli a rekordokat, helyette és nevében Gyöngyösi András, a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség elnöke vette át a díjat és az elismerő oklevelet.

Kissé rendhagyó a most következő interjú: Budapest és Namíbia között telefonon is kalandos és költséges lenne a hosszas beszélgetés. Szerencsére Bagoly szívesen válaszolt e-mailben is az iho/repülés kérdéseire.

Mit repültél ebben a szezonban eddig Namíbiában? Ahogy kaptuk a híreket, volt magyar és Afrika-rekordod, mert már ilyen is van.

Repültem egy nemzeti rekordot 300 kilométeres hurkon 166,47 kilométer per órás sebességgel, valamint egy Afrika kontinensrekordot 500 kilométeres hurkon 167,18 kilométer per órás sebességgel.

Igen, folyó év október 31-től az FAI bevezette a kontinentális rekordot. Erre azért van szükség, mert a vitorlázórepülés nemcsak technikai sport, hanem függ az időjárástól is. Mint köztudott, a meteorológiai feltételek tekintetében a kontinensek között nagy eltérések vannak. Így lehetősége van mindenkinek akár a saját otthonában vagy annak közelében is kontinentális rekordot felállítani. Érdekes lesz majd az Európa kontinensrekord repülés. Szerintem egy jó szezont kifogva otthon is képesek leszünk erre.

Hegedűs László, Bagoly és a Nimbus-4-es

Halljunk valamit korábbi nagy repüléseidről is! Jól emlékszem, hogy néhány éve Steve Fosset világrekordját döntötted meg? Talpon van még a rekordod?

Két nagy repülésemet emelném ki, amelyekre minden magyar pilóta emlékezni fog, ez az első 1000 kilométer Magyarország felett 2003. 06. 28-án, és az első hivatalos magyar vitorlázórepülő-világrekord 1250 kilométeres háromszögön 151,5 kilométer per órás sebességgel, 2007. 12. 19-én Namíbiában. A világrekord még mindig él, idáig még senkinek sem sikerült megdöntenie. Nagy repülés volt! Az FAI honlapján lehet ellenőrizni.

Hogyan alakult ki, hogy most már sokadik éve telente ott repülsz? Miért ez a vonzó számodra a vitorlázórepülésben? Sok más sportoló inkább világversenyeken, vb-n és eb-n szeret részt venni, te inkább rekorddöntögető magányos farkas vagy? Alkati kérdés ez, vagy a lehetőségeké?

Mint köztudott, a vitorlázórepülés az igen ritka téli hullámrepüléseket leszámítva idényjellegű sport. Amikor nálunk tél van, akkor a déli féltekén nyár. Ilyenkor célszerű a déli féltekére távozni (mint a madarak), és nagyokat repülni, például világrekordot.

Namíbia hegyei felett

Kétszer voltam a Dél-Afrikai Köztársaságban, és most negyedszer vagyok itt Namíbiában. Namíbia időjárása jobb, mint a dél-afrikai.

Mindig is vonzottak a nagy teljesítmények, az igazi kihívások, egyéni produkciók, ezek teljesen objektívek, csak magamra számíthatok a feladat megtervezésén keresztül a végrehajtásig. Senki sem mondhatja, hogy XY végigvitt a távon, vagy Z-t svancoltam, vagy a bolyban, a nyájban végigkocogtam a távot, tehát másokat kihasználva érvényesülök. A géppárrepülés tulajdonképpen egy mankó, mert résztvevői nem bíznak saját magukban. Bár meg kell vallani, hogy gyenge időben eredményesebb, és a versenyek zöme gyenge időben zajlik. Ilyen időben a repülés nem élvezet, hanem kínlódás. Ilyenkor a legtöbb versenyzőt nem érdekli, hogy kínlódik, minden áron csak a másik legyőzése vezérli: lásd a tavalyi szegedi vb-t. Amikor vége lett, felsóhajtottam, hogy szerencsésen megúsztam, még azzal együtt is, hogy egy számot megnyertem. Más nem volt ilyen szerencsés, sőt, az egyik versenyző menet közben be is dobta a törülközőt, és hazament.

Részemről ez a hozzáállás biztos alkati, emberi kérdés, és persze a lehetőséget is meg kell rá teremteni. Áldozat nélkül nem megy! Az én szponzoromat Hegedűs Lászlónak hívják. Napjainkban, aki erre nem képes vagy sóher, az nem repül.

Azok a pompás felhőutak, amelyek alatt remekül lehet delfinezni (termikrepülés körözés nélkül)

Hogyan tud egy magyar pilóta Namíbiában repülni? Bérled a gépet, vagy kiviteted a sajátodat? Gondolom, az is pénz, hogy egyáltalán ott lehess.

Még 1997-ben Dél-Afrikában ismerkedtem meg Yung Ádámmal. Ő akkor Ausztriában élő távolba szakadt hazánkfia volt. És mivel ő is elégedetlen volt az ottani időjárással, tovább keresgélt, és ráakadt a namíbiai Bitterwasserre. Később itthon találkoztunk, és rábeszélt, hogy próbáljam ki. Persze nagyon rábeszélnie nem kellett, mert Bitterwasserról már korábban olvastam, ahol a németek és svájciak repültek 1000 kilométeres diplomákat és világrekordokat.

Mindig a saját Nimbus–4T típusú repülőgépemet vittem és viszem ki. Ez azért van így, mert két hét után a gépszállítás már olcsóbb, mint a bérlés, valamint ilyen jó gép, mint az enyém, nem áll bérelhető. Ezenkívül nagyon fontos, hogy olyan géppel repüljek, ami igazán kézben van. Bitterwasser egy részvénytársaság tulajdonában áll, minden profitalapon működik. Ebből következik, hogy minden pénzbe kerül.

Sokatmondó műszerfalfotó: 4500 méter magasan ötméteres emelés

Mitől olyan nagyszerű vitorlázóterep Namíbia? Milyen meteorológiai és/vagy domborzati viszonyok vannak arrafelé, amelyek másfelé nincsenek? Mekkora volt a legnagyobb repülés, amit arrafelé valaha végrehajtottak? Magasan is lehet repülni, vagy „csak” messze? Szerepet játszik-e ennek a vitorlázóterepnek a sikerében, hogy – gondolom – elég gyér a légi forgalom?

Namíbiában a repülések a Kalahári sivatag északnyugati részén zajlanak. A sivatagban a levegő száraz, ezért magasan van a kumuluszfelhő alapja. Ha magasan repülök, akkor a levegő sűrűségének csökkenése következtében a tényleges repülési sebességem nagyobb lesz a műszeren leolvasott értéknél. Minél magasabban repülök, annál nagyobb ez a különbség. A másik tényező: az erős besugárzás (a Baktérítő 42 kilométerre északra van Bitterwassertől) következtében a talaj valósággal felhevül, így a jóval magasabb hőmérséklet jóval erősebb termiket eredményez. Tehát gyorsabban siklunk, és erősebb emeléseket csavarunk. Mondjuk, 5000 méteren kifog az ember egy felhőutat, azon végigrepülök delfinezve, az egyszerűen fantasztikus, hogy micsoda szárnyalást eredményez! Nehéz erről mesélni, ezt csinálni kell!

Az afrikai napsütés és a sziklás terep: a besugárzásból hatalmas termikek alakulnak

Repültek itt már 1400 kilométert is, de nem előre kijelölt feladaton. (OLC-ben, tehát csak arra, amerre az adott pillanatban a legjobb volt az idő.) Leghosszabb távú sebességi világrekordot, ami itt lehetséges, úgy tudom, csak én repültem.

Igen, a légi forgalom rendkívül gyér, Namíbiának nincs légiereje (senki nem akarja őket elfoglalni, leigázni, ők sem akarnak senkit), így katonai repülés sincs. Egy hatalmas vitorlázó légtér van kijelölve, amibe akár egy 1250 kilométeres háromszög is belefér. Hatezer méterig emelkedhetünk benne.

Milyennek képzeljük Bitterwassert? Reptér, repülőfalu? És milyen az élet Bitterwasserban? Hogyan ünneplik ott a pilótát, ha mondjuk világrekordot repül?

Reptér a kiszáradt tófenéken, a műholdképen is jól láthatók a pálmasorok

Bitterwasser egy kiszáradt, trapéz alakú tómeder mellett fekszik, tulajdonképpen ez a tómeder a repülőtér. Mérete két és három kilométer között változik. Csapadék esetén, a magasabb részen a hangár előtt van egy másik pálya, ami 1600 méter, ebből 600 méter beton.

Az egész komplexum egy 5000 hektáros farm, ami egy nemzetközi részvénytársaság tulajdonában van. A tó mellett épült fel az úgynevezett Flying lodge. Megtalálható itt minden, ami a civilizált élethez szükséges. A légkondicionált bungalótól kezdve az étteremig minden. Így a pilóták teljes egészében a repülésre tudnak koncentrálni.

Reggel 8-kor van a svédasztalos reggeli, 9-kor kezdődik egy briefing (eligazítás), aminek része egy alapos meteorológiai tájékoztatás is. És utána: HAJTS, nyomás repülni! Este 8-kor kezdődik a szintén svédasztalos vacsora. Italt fogyaszthatsz az asztalnál, ahol eszel, vagy a bárpultnál. Itt még részeg embert nem láttam!

Hegedűs László, Bagoly, és az ő megérdemelt királypálmája

Ha valaki világrekordot repül, akkor egy királypálmát kap, és a repülést követően, ünnepélyes keretek között elülteti a világrekorderek sorában. A pálma alatt egy táblán tüntetik fel a pilóta nevét, nemzetiségét, a géptípust, a feladatot és a világrekord tényét.

1000 kilométeres diplomára is adnak pálmát, de az csak „közönséges” pálma. Nyilván ebből nagyságrenddel több van, mint a királypálmából.

Nem szeretem az ilyen fordulatokat, de most mégis csak szívesen írom le: köszönjük Bagolynak, hogy két hosszú repülés között volt kedve és energiája a hosszú e-mailes beszélgetésre, a tartalmas válaszok megírására. Természetesen beszámolunk majd az újabb rekordokról is, és gratulálunk a kitüntetéséhez!

Kapcsolódó hírek