Balkáni bajok: feléled az Adria Airways? Megmenekül a Croatia Airlines?

A jelek szerint erre van remény, a csőd pillanataiban a Lufthansát emlegették, de a németek esetleges szerepéről azóta nem jelent meg új információ. Egy üzleti okokból meg nem nevezett külföldi légitársaság a néhány nappal ezelőtti hír szerint, új céget alapítana Ljubljanában, és ebbe átvenné az Adria alkalmazottait.

A jól értesült balkáni légiközlekedési portál, az EX-YU Aviation, nem nevezi meg közvetlenül az illető vállalatot, de arra emlékeztet, hogy az Adria Észtországban alapított egy azóta már nem működő leányvállalatot Nordica néven, és ennek útvonalhálózatát később a LOT vette át. Az Air Baltic új növekedési programjában ugyanúgy regionális bázisok kiépítését tervezi, mint ahogy a LOT operál a térségben, és amely meg is teremtette a maga budapesti központját, miközben a portál szerint a lengyelek tárgyalásokat folytatnak az Adria számos pilótájával az alkalmazásukról.

Az Adria emberei egyelőre alkalmazottként felmondási idejüket töltik, a légitársaság használatában lévő három A319-es még a csőd napján visszarepült a lízingcéghez, a többi gép – nyolc CRJ és öt Saab 2000 – szintén visszakerül a bérbeadóhoz, viszont a társaság műszaki és hivatali épületeit ugyanúgy eladásra kínálják, mint a logisztikai szerződéseket és a leszállási jogokat.

Ugyancsak az EX-YU számol be arról, hogy az Adria leállása óta a ljubljanai repülőtér forgalma és a gépmozgások száma is tíz-tíz százalékkal csökkent. A várakozások szerint a nemzeti légitársaság kiválása évi akár 200 ezres mínuszt jelenthet az utasok számában. A kieső vonalakon a Swiss, a Brussels és a Lufthansa repül Zürich, Brüsszel, München, Frankfurt illetve a szlovén főváros között, a csehek veszik át a prágai járatokat, a Wizz felújítja a korábban leállított Ljubljana–Charleroi vonalat. A meglévő járatokat több légitársaság süríti az Adria kiesésével, például az Air Serbia többet repül Belgrádba, az Air France Párizsba, a LOT Varsóba, az Aeroflot a Superjetek helyett nagyobb befogadó képességű A320-asokat használ a moszkvai járatokon.

A következő, csődveszélyes helyzetbe került balkáni társaság a Croatia Airlines, amelynek megmentése érdekében a horvát kormány szeptemberben egy 37 millió dollár értékű tőkeinjekció tervét hozta nyilvánosságra, majd ennek első fázisaként 14,8 millió dollár értékben juttatna támogatást, ha az ehhez szükséges pénzügyi és működési dokumentumokat a légitársaság beterjeszti a közlekedési tárcának.

Mielőtt a magyar olvasó felszisszen és azt kérdezi, miért lett uniós eljárás az egykori magyar nemzeti légitársaságnak juttatott pénzekből, ha az ugyancsak az EU-tag horvátok most ugyanezt megteszik, hozzá kell tenni, hogy a Croatia (a Malévval ellentétben) nem a napi működése fenntartására kap támogatást, hanem a hálózat bővítésére, a flotta megújítására, a technikai szolgáltatások javítására. A zágrábi miniszterelnök leszögezte, Horvátországnak szüksége van nemzeti légitársaságra, a kormány segítsége arra szolgál, hogy a cég más befektetők számára vonzóbb legyen.

A Croatia egyébként most még túlnyomó részt az államé, a második legnagyobb befektetőnek, a zágrábi repülőtérnek is csak 1,7 százaléknyi tulajdonrésze van a légitársaságban. A friss adatok szerint a Croatia négy A319-est, két A320-ast és hat Q400-as légcsavaros-gázturbinás utasszállítót üzemeltet.