Balkáni bevásárlások 2. rész: hogy áll a magyar légierő a szomszédokhoz képest?

Nemrég olvashatták szerzőnk alapos összefoglalójának első részét: Szerbia MiG-29-eseket kap Oroszországtól és Fehéroroszországtól, Románia felújított F-16-osokkal erősít, mindkét országban léteznek más fejlesztések a katonai repülés terén, a saját repülőiparra is alapozva. A sorozat második részében további országokat veszünk sorra – beleértve a balkáni légierők állapotához képest a sajátunkét.

Horvátország egyetlen vadászrepülő százada tizenkét szuperszonikus nagyjavított MiG-21BiSZ harci és UM gyakorló repülőgépből áll. A gépek nagyjavítását komoly botrány kísérte: először az Odesszai Nagyjavító adott át olyan volt jemeni repülőgépeket, amelyeknek még fődarabjai sem voltak valóságban azonosak a formulárokban szereplőkkel. Később kiderült, hogy a horvátok által nagyjavításra küldött repülőgépek dokumentációja is erősen hiányos és hamis volt. Mindenesetre a két fél megegyezett egymással, jelenleg szolgálatban állnak és nincsenek repülési tilalom alatt a 21-esek, de minimális időt töltenek a levegőben.

Horvátország új tenderét Kolinda Grabar-Kitarović elnökasszony bejelentése alapján 2017 végéig szándékozik elbírálni és dönteni. Opciók szerint használt izraeli F-16A-k, Dassault Rafale-k, FA-50 Golden Eagle és a JAS-39 Gripen állnak a küzdőtéren. A svéd gyártó tizenöt éves lízinget ajánl három év fizetési mentességgel, és a gépek legyártása előtt, négy C/D változatot kapnának szomszédaink, a Svéd Királyi Légierő állományából.

Horvátország a Mi-8/17 flotta leváltására és könnyű felderítő és harci helikopteres képesség megteremtésére az Egyesült Államoktól szerzett be használt OH-58D Kiowa forgószárnyasokat. A helikopterek szükségesek a határrendészeti feladatokban is, mivel Boszniába több tízezres nagyságrendben érkeztek muzulmán menekültek és érkeznek szinte folyamatosan, a határok védelme Horvátországban is kiemelt feladat. A helikopterek AGM-114 Hellfire páncéltörő rakétákkal, nem irányított rakétablokkokkal és gépágyú/géppuska konténerekkel is felszerelhetőek.

A keleti relációból rendszeresített 17 Mi-8/Mi-17 forgószárnyas flottát Ukrajnának akarták eladni, erről fél éve még cikkeztek, azóta csönd van róla. Tavaly decemberben beérkeztek a Kiowák, de azokra még a hajózóképzés nem kezdődött meg. A hadrendbe állítás és a műszaki és pilótakiképzés után kezdődhet meg a  orosz helikopterek eladása.

Ha már eladások, a Horvát Légierő még nem tudta továbbadni a szállító repülőgép kapacitását, két An-32 taktikai szállító repülőgépet. A huszonkét Pilatus PC9M kiképző-gyakorló repülőgép-állomány egyharmadát szintén eladnák, de vevő még nem jelentkezett rájuk. A horvát légierő feladata a tűzoltó repülőgépek üzemeltetése, ezekből Canadair CL-415 és Air Tractor AT-802 változatok is rendelkezésre állnak.

2006-ban Szerbia és Montenegró békés szétválása után utóbbi a közös légierőből tizenegy Soko G-4 SuperGaleb gyakorló és könnyű csapásmérő repülőgépet, négy Mi-8 és 13 SA341/342 Rama felderítő és támogató helikoptert örökölt. Más források szerint néhány Soko J-22 Orao csapásmérő és UTVA 75 kiképzőgépet is kapott Montenegró. A harci repülőgépeket és az Mi-8 helikoptereket tartalékba helyezték 2012-ben, jelenleg csak Gazelle/Rama forgószárnyasokkal repülnek. Montenegró harci repülőgépek beszerzését a közeljövőben nem tervezi.

Délnyugati szomszédainknál 1991-ben alakult meg a Szlovén Légvédelem és Légierő. A 400 fős haderőnem 39 repülőeszközzel rendelkezik. Szuperszonikus repülőgép hiányában az olasz és a magyar légierő Eurofighter, illetve Gripen harcászati repülőgépeivel végzi az ország légirendészeti feladatát. Könnyű csapásmérő repülőgépük viszont van. A Svájcból beszerzett PC-9MkII. Hudornik repülőgépeik izraeli modernizálás után akár lézerirányítású Mk-81 és Mk82 bombákkal, nem irányított LAU-7A és LAU-19A rakéta- és 12,7 milliméteres HMP géppuska-konténerekkel felszerelhetőek, sőt a repülőgépek AIM-9M Sidewinder önvédelmi légiharc rakétákat is használhatnak. Utóbbit nem szereztek be a szlovének. A bombák lézerirányításához LRF, önvédelemre CFP konténerek függeszthetőek.

Szállítórepülőgép-flottájuk vegyesen két Pilatus PC-6 és egy Letov L-410 könnyű szállító repülőgépből áll. VIP szállítóként egy Dassault Falcon 2000EX bizjetjük is van, amely egészségügyi bevetésekre is alkalmas.

Kiképző repülőgépnek nyolc Zlin Z-242 iskola repülőgépet rendszeresítettek. Ebből a típusból kettő a Magyar Honvédségnél is rendszerbe kerül ebben az évben, két másik Zlin mellett. A Zlinek mellett letárolva van hat szerb gyártású Utva75 kiképző repülőgépük.

Helikoptereik között a legfontosabb a kilenc AS532 Super Puma közepes szállítóhelikopter, amelyet intenzíven használnak. A francia típus mellett nyolc Bell-412 és négy Bell-2016 forgószárnyassal repülnek.

Szlovénia nem tervezi a közeljövőben szuperszonikus repülőgépek beszerzését, helyette meglévő repülőgép- és helikopter- állományának hadrafoghatóságát biztosítja. A repülő haderőnem helyett Szlovénia szárazföldi hadseregének biztosított modern harceszközöket.

Magyarország déli szomszédai, Szlovénia és Montenegró kivételével korszerűsítik, napjainkban vagy a közeljövőben repülő vagy más fegyvernemüket. Hazánk egyetlen harcászati repülőszázadával, és lassan elavuló JAS-39 Gripen vadászbombázóival elveszti a minőségi fölényt, a mennyiségi hátrány pedig Románia és Szerbia esetében már most is megvan.

A Zrínyi Program a harci repülő fegyvernem modernizálásáról nem szól, pedig a JAS-39C/D-hez beszerezhető a MS20 szoftver, a modernizált PS-05A Mk5 radar, az új Meteor látóhatáron túli és IRIS-T közelharc rakéta, léteznek az SDB kisméretű precíziós bombák. Az elektronikai ellentevékenység rendszer erősíthető az ISTDL konténerrel, és a Gripenhez az izraeli Reccelite felderítő konténer is beszerezhető. A magyar repülőgépekhez azonban, a csehekkel ellentétben, nem rendelték meg az MS20 szoftvert, a beszerzett Mk82-est bombák (Paveway II) lézer irányítókittel már egy éve megvannak, de függesztményként nem hordozzák a gépek. Több forrás szerint az öt Litening IIIE célmegjelölő konténer garanciájának lejártával a hadrafoghatóság is csökkent, már vannak üzemképtelen konténerek.

A tervezett századnyi szubszonikus L-159-es beszerzése a szerző szerint elhibázott lépés, mivel a hajózóképzés egy század repülőgép vezető létszámmal, egy főre vetítve nagyon drágán valósítható meg, akár a visegrádi országokkal, akár más nagyobb NATO tagországgal közösen olcsóbban megoldható. Az L-159 rendszeresítése sok járulékos költséggel jár, a karbantartó állomány kiképzésétől a szükséges műszaki berendezések beszerzéséig. Jóval okosabb megoldás lenne a Gripenek számának növelése, a repülőgépek modernizálása és a repült órák számának növelése, bár hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi órákat sem használja ki a honvédség, gyakorlatilag kifizetjük a svédeknek a repült órák ellenértékét, de nem használjuk ki azokat. (Ezzel elméletileg a humán költségeket és az üzemanyag-költségeket csökkentik.)

A szállítórepülőgép fegyvernem állapota katasztrofális Magyarországon. Közel és távol egyetlen NATO ország vagyunk, amely a rendkívül elavult An-26 taktikai szállítógépekkel repült még napjainkban is, és nincs folyamatban új repülőgépek beszerzése.

Amennyiben a 7+3 Mi-8/17 szállító helikopter nagyjavítása és modernizálása megtörténik, és második üzemben a hivatalosan kivont Mi-24 helikopterek nagyjavítása és korszerűsítése is realizálódna, akkor a két francia kishelikopterrel együtt a forgószárnyas képesség megfelelő lenne 5–10 évre. A rendőrség a használtan beszerzett, de jó állapotú MD-902 forgószárnyasokkal a határőrizeti és VIP bevetések nagy részét átvállalhatja.

A repülő haderőnemhez kapcsolódóan az légvédelmi lokátoros és rakétás fegyvernem is korszerűsítésre szorul. A Zrínyi 2026 koncepcióban ezt érthetetlenül az olimpiával hozták kontextusba, azonban ha nem rendezünk játékokat, akkor is szükség van légvédelemre és azon belül közepes hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumokra.

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!