Botrány, Európa légiközlekedése nem működik európai módon
Kemény hangnem, és megdöbbentő adatok. Az európai hagyományos légitársaságok nagy részét tömörítő szervezet, az A4E (Airlines For Europe) évi csúcstalálkozóját egy tanulmány vezette be, amelynek fő megállapítása: évente mintegy 37 milliárd euró megtakarítást jelentene, ha az európai légiközlekedés igazán európai módon, közös európai alapokon működhetne. Ennek az irdatlan összegnek majdnem a fele a tanulmány szerint az Egységes Európai Égbolt (Single European Sky, SES) bevezetésének elmaradásán múlik, és a jelek szerint ez volt a legfontosabb témája a jelenlévő légitársasági főnököknek is.
Közülük is kiemelkedett nem épp visszafogott megfogalmazásaival Willie Walsh, az IAG-csoport elnöke (British Airways, Air Lingus, Iberia, Vueling), aki röviden és tömören botránynak minősítette a SES elmaradását. Mint elmondta, negyven évvel ezelőtt még Boeing 737-200-as pilótaként repült szerte Európában, megrázó tapasztalni, hogy a mai repülőgépek szinte ugyanazokat az útvonalakat kell, hogy kövessék, mint akkor.
Walsh arra utalt, hogy a légitársaságok hatalmas pénzeket költenek a gépeikre, a modernizálásra, miközben a nemzeti zónákra töredezett európai légtérszerkezet nem változott. „Az európai légtér fragmentált és nem hatékony. Elavult. És ez jelentősen hosszabb útvonalak repülésére kényszerít minket, mint ami szükséges lenne.”
A történet az IAG-főnök szerint nem csak a pénzről szól, hanem a környezeti ártalmakról. 2018-ban az európai légitársaságok szén-dioxid-kibocsátása 67 millió tonna volt, ami a SES működésével hétmillióval csökkenhetne. Ha ehhez hozzávesszük a teljes, Európa légterén áthaladó forgalom adatait, akkor a csökkenés összesen 25 millió tonna lehetne évente, Walsh mindennek alapján szólította fel arra az európai kormányokat, hogy a sok beszéd helyett cselekedjenek.
A már említett, a csúcstalálkozó mondandóját megalapozó tanulmány a SES hiányán kívül több más fontos tényezőt felsorolt, amelyek komoly költségcsökkentést jelentenének, ilyen a légiközlekedésre államilag kirótt plusz adók eltörlése, az európai repülőtéri illetékek egységes rendszere, a Schengenen belüli határőrizet reformja, és nehezen meghatározható összeget jelentene az egységes európai vámpolitika következetes alkalmazása.
A találkozón ott volt az Európai Bizottság közlekedési főigazgatója, Henrik Hololei, aki szintén elsősorban az Egységes Európai Égbolt működését hiányolta. Nem volt fizikailag jelen ugyanakkor a bevezető tanulmány szerzője, a bergamói ICCSA egyetem professzora, ugyanis a város ahhoz az észak-olasz zónához tartozik, amit a koronavírus miatt gyakorlatilag elszigeteltek a külvilágtól, úgyhogy a vitában a szerző internetes videókapcsolat révén vehetett csak részt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
