tengerhajózás

Sorozatunk újabb részében végére járunk a tengeri hajók építésének, és megemlékezünk a magyar tengerhajózás utolsó éveiről.

Ketten meghaltak abban a tűzben, amely az MS Nordlys gépházában ütött ki.

Folyam-tengeri hajózásos történelmi búvárkodásunkban legutóbb az 1959–1966 között épült hajókról emlékeztünk meg. De hogyan fejezték be pályafutásukat ezek a vízi járművek?

Korábban az 1950-es évek végéig követtük nyomon a magyar ipar által gyártott folyam-tengeri hajók fejlődését. Ekkor – 1958 decemberében – új, továbbfejlesztett hajó típus készült a korábbi tapasztalatok alapján; ebből lett a Hazám sorozat.

A SWATH hajóépítő technológia előnyeit használják ki az extrém hajók építői. A legújabb tervek szerint Monaco mását építik egy hajóra.

Az első három Duna-tengerjáró megépültével nem zárult le a sorozat építésének története: lássuk, hogyan teljesített a magyar tengerihajó-építő ipar a háborús években.

Az arktiszi jég olvadásával egyre többször megéri a hajósoknak az Északi-sark felé hajózni, ezért Szingapúr veszíthet jelentőségéből.

Tengerhajózás tenger nélkül: az első nagy világégés után a politikai és gazdasági értelemben is szűk határok között rekedt Magyarország megtalálta annak a módját, hogy termékeit eljuttassa a világpiacra.

A CFDT szakszervezet veheti meg a csődbe ment vállalatot.

Több olvasónknak is tetszett a Celebrity Silhouette-ről készült cikkünk, és azt kérték, adjunk közre még néhány fotót erről a hajóról.

Alig egy hónappal testvére, a Costa Favolosa átadása után vízre bocsátották a cég legújabb, 510 millió eurós hajóját.

Amint a hazai vizek nem paskolták többé vastestét, érződött, közeleg a végítélet napja. Ami ítéletidőben köszöntött rá a Tatabánya vontatóra.