Csomagszállításnak áll a vasúti világ?

Miközben odáig jutott az iparág, hogy az egyeskocsi-fuvarozás csak állami támogatással tartható fenn, rendre felmerül a mára elfeledett vasúti csomagszállítás felélesztése.

Az áruszállítás egyes fajtái egyidősek a vasúttal. A hőskorban a vasút mindent (is) elszállított, aztán a közúti fuvarozás fejlődése, a vasút kötött szabályai szép lassan eltüntették a kisebb volumenű kötöttpályás áruszállítást. Megszűnt az útipoggyász-fuvarozás, a kézipoggyászként már nem szállítható nagyobb csomagokat közúton viszik el. A múlté a másik jelentősebb szállítás, a postai küldemények vasúti továbbítása is. A régi rendszer, a mindenhol megálló postavonatok közlekedtetése már nem lenne versenyképes, de mégiscsak elgondolkodtató, hogy nem lehetne-e akár a nagy sebességű vonatok kapacitásának egy részét is csomagtovábbításra használni.

A sort talán a cseh Leo Express kezdte, a fő motiváció pedig ebben az esetben a járvány miatt megcsappant utasforgalom okozta bevételkiesés kompenzálása volt, amelyhez a szabad kapacitások áruszállításban való felhasználásaként látták meg a lehetőséget. Svédországban a Snälltåget vasúttársaság a Stockholm–Malmö útvonalon próbálkozik a csomagszállítással. Több országban a gyorsan romló, friss élelmiszer szállítását kezdte átvenni a vasút, amelyhez – ideiglenes jelleggel, amíg a megoldás hosszú távú fenntarthatósága nem látszik – a személyszállító vonatok utasterét használják.

Nagy-Britanniában több cég is gondolkodik vasúti csomagszállításban: a legutóbbi bejelentés az Orion High Speed Logistics nevéhez fűződik. A cég nem máshogy aposztrofálja magát, mint prémium minőségű, igény szerinti kézbesítési szolgáltatást kínáló vállalkozásként, és az optimalizált háztól házig történő szállítás érdekében nagy sebességű csomagszállító vonatokkal alakítaná át az Egyesült Királyság logisztikáját. Amíg egy tehervonat 12 óra alatt ér Glasgow-ból Londonba, egy teherautónak pedig 11 órára van ehhez szüksége, addig az Orion vonatai ezt a távot mindössze öt és fél óra alatt teljesítik. Ha tehát még aznap meg kell érkeznie valaminek, akkor nyilvánvalóan ez lehet a legkézenfekvőbb megoldás. A szolgáltatáshoz 319-es sorozatú villamos és 769-es sorozatú kettős üzemű motorvonatokat használnak. Ezek a járművek a személyszállító vonatok teherszállításra kiképzett utasterű, széles ajtajú változatai, és raklapos áruk szállítására is alkalmasak.

Néhány évvel ezelőtt a MÁV-csoporton belül is javaslat szintjén foglalkoztak a csomagszállítás gépesített formában történő elindításáról. Ebben a rendszerben kisebb-nagyobb fakkokat alakítottak volna ki a vonat egyik kocsijában (a konkrét esetben a többcélú teres IC+-kocsiban). Ezeket bankkártyás fizetés ellenében lehetett volna kinyitni, és benne elhelyezni a küldeményt. A szállított tárgyhoz aztán a csomag címzettje egy kód birtokában fért volna hozzá. Ha háztól házig szolgáltatást nem is, de a városközpontok közötti gyors és olcsó eljuttatást ez a rendszer is kínálhatott volna, a projekt azonban nem tudott tovább lépni a kezdeti fázisból, így egyelőre megvalósítatlan maradt.

Pedig a szolgáltatás kicsit továbbfejlesztve a nemzetközi vonatok háló- vagy fekvőhelyes kocsijaival is megoldható lenne. Gondoljunk csak bele, ha este feladunk Budapesten egy küldeményt, ami reggelre már Berlinben vagy Zürichben van, az mindenképpen versenyképesnek tekinthető.

Több startup vállalkozás, köztük egy hazai is viszont még ennél is tovább ment, és az autómegosztó szolgáltatások mintájára „bőröndmegosztó” szolgáltatást dolgozott ki. Ennek lényege, hogy az utazásainkat ugyanúgy regisztrálhatjuk a rendszerben, mint az autómegosztóknál, megjelölve, hogy mekkora csomagot tudunk elvinni. Ez nincs közlekedési eszközhöz kötve, mehetünk autóval, de kisebb tárgyakat vagy leveleket akár vonaton vagy buszon is el lehet vinni. A többi regisztrált felhasználó látja a szabad kapacitásokat, és ennek megfelelően kiválaszthatja a neki leginkább megfelelő fuvart. Nagy előnye, hogy alulról szerveződik, és a közlekedési szolgáltatóknak nem kell új szolgáltatást bevezetni.

Kérdés, hogy megmaradhat-e ez a szabad kapacitások észszerű kihasználását szolgáló jó ötletnek, vagy lesznek-e egyesek, akik az autómegosztók mintájára majd ebből kívánnak megélni, minimális közteherviselés mellett, ami joggal válthatja ki a csomagszállító cégek nemtetszését.