ELA Global Supply Chain Excellence, Bécsben!

A Verein Netzwerk Logistik először szervezte meg a globális ellátási láncok jövőjét kutató konferenciát.

Az ELA Globális Ellátási Lánc Kiválósági Konferencia az ágazat mélyreható átalakulására összpontosított. Kivonatosan:

•  A rugalmasság felülmúlja a hatékonyságot: a bizalom, a technológia és a geopolitikai tudatosság fogja megszilárdítani a jövő globális ellátási láncait.
• Díjak európai logisztikai projektekért: a Dachser SE a Fraunhofer IML-lel közösen elnyerte a 2025-ös Európai Logisztikai Díjat.
• Új nemzetközi rendezvényformátum: az üzleti élet, a politika és az akadémiai élet vezető szakértői a transzatlanti ellátási láncok fejlesztését vitatták meg, különös tekintettel az autóiparra.

A nagyszabású eseményt a VNL (Verein Netzwerk Logistik, Szövetségi Hálózati Logisztika) szervezte az ELA-val (European Logistics Association, Európai Logisztikai Szövetség) és az ASCII ellátásilánc-intézettel együttműködve – a fórumot a jövőben minden évben Bécsben tartják majd.

Az ELA Globális Ellátási Lánc Kiválósági Konferencia a globális ellátási láncok mélyreható átalakulására összpontosított. Az ipar, az üzleti élet, a tudományok és a politika vezető képviselői elemezték a nemzetközi értékteremtő hálózatok növekvő kockázatait, strukturális gyengeségeit és stratégiai lehetőségeit, továbbá egyértelmű cselekvési felhívásokat fogalmaztak meg a vállalatok és a politikai döntéshozók számára.

A „Kontinensek áthidalása; a globális ellátási láncok lendületben tartása” téma keretében a rendezvény két kulcsfontosságú programelemet egyesített egy napon: a Transzatlanti Autóipari Ellátási Lánc csúcstalálkozót és az ELA díjátadó ünnepséget, ahol ünnepi keretek között díjazták az elmúlt év legjobb európai logisztikai projektjeit. Az esemény egyedülálló platformot teremtett a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokról, a geopolitikai fejleményekről, a rugalmasságról, a fenntarthatóságról, a digitalizációról és az autóipar átalakulásáról folytatott magas szintű eszmecseréhez.

A legfontosabb nemzetközi előadók között szerepelt Hans Dieter Pötsch (a Volkswagen AG Felügyelőbizottságának elnöke), Hildegard Müller (a Német Autóipari Szövetség elnöke), Gabriel Felbermayr (a WIFO – Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung, Osztrák Gazdaságkutató Intézet – igazgatója), Markus Mau (az ELA elnöke), Herbert Cordt (az RHI Magnesita vezérigazgatója), Julia Friedlander (az Atlantik Brücke ügyvezető igazgatója), Nick Vyas (a USC Marshall Center GSCI igazgatója), Kristina Garbe (a Maersk Germany globális autóipari kiemeltügyfél-igazgatója), Franz Staberhofer (a VNL elnöke és az ELA igazgatótanácsának tagja), Christian Bahoo (a BMW Group nemzetközi és multilaterális ügyekért felelős globális vezetője) és Seena Amidi (a Plug and Play Tech Center ügyvezető partnere).

A konferencia kiemelkedő eseménye volt az Európai Logisztikai Díjak (ELA-díjak) átadása – az elismerésre hat döntőst jelöltek. A nemzetközi zsűri végül a Dachser SE és a Fraunhofer IML közös projektjét (képünkön a díjazottak) választotta a 2025-ös év győztesének az átrakó-terminálon belüli összes szállítmány, eszköz és folyamat valós idejű áttekintésének kidolgozásáért. A megoldás alkalmazása az európai, klasszikus rakományátrakókon zajló folyamatokat lehet optimalizálni.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a globális ellátási láncok jövője a stratégiai ellenálló képességben, nem pedig a puszta hatékonyságban rejlik. Ezt a képességet a bizalom, a technológiai kiválóság, az átlátható adatfelhasználás, a nemzetközi együttműködés és a geopolitikai tudatosság támasztja alá.

Hans Dieter Pötsch megnyitó beszédében utalt arra, hogy a globális ellátási láncok manapság lényegesen törékenyebbek, mint a múltban. A nemzetközi konfliktusok, a kereskedelmi háborúk, a szabályozási beavatkozások, a természeti katasztrófák és a technológiai függőségek átlagosan 1,4 évente rendkívüli zavarokhoz vezetnek, és jelentős gazdasági károkat okozhatnak. A beszerzés ezért az operatív rendelési rendszerből egy központi, stratégiai ellenőrző és válságkezelő eszközzé fejlődik. A Volkswagen az értéklánc minden szakaszában a mélyreható átláthatóságra, a teljes ellátási lánc mentén kialakított stratégiai partnerségekre, a célzott nyersanyag-beszerzésre, valamint az újrahasznosítási és körforgásos gazdasági koncepciókra összpontosít a rugalmasság, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság hosszú távú erősítése érdekében.

Hildegard Müller az iparági változás mértékét emelte ki: a német autóipar 2030-ig több mint 500 milliárd eurót tervez befektetni a dekarbonizációba és a digitalizációba. Ugyanakkor Európában jelentősen romlanak a körülmények. A túlszabályozás, a bürokrácia, a magas költségek és a geopolitikai feszültségek veszélyeztetik a versenyképességet. Az iparág ezért messzemenő reformokat, jobb keretfeltételeket, nyitott piacokat és új nemzetközi partnerségeket sürget – különösen a kritikus fontosságú nyersanyagok beszerezhetősége érdekében.

Gabriel Felbermayr és Julia Friedlander a transzatlanti kereskedelemre nehezedő növekvő terheket elemezte. Az új amerikai vámok különösen érintik az európai autóipart, és rövid időn belül az export visszaesését okozták. Az Egyesült Államokban tapasztalható makrogazdasági egyensúlyhiányok és az egymásnak ellentmondó ipar- és biztonságpolitikai célok növelik a bizonytalanságot. Ugyanakkor a transzatlanti partnerség továbbra is központi szerepet játszik, de új gazdaságpolitikai egyensúlyt igényel a versenyképesség, a biztonság és a stabilitás között.

Alapvető paradigmaváltásról értekezett Nick Vyas: a költségek és a sebesség rovására végrehajtott évtizedes optimalizálás hatékonyságot teremtett, ugyanakkor sebezhetővé tette az ellátási láncokat és súlyosbította a politikai feszültségeket. A mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság a jövőben meghatározó versenytényezőkké válnak. Az egyre inkább széttöredezett világrendben az alkalmazkodóképesség, a technológiai szakértelem és a geopolitikai megértés kulcsfontosságú tényezők a gazdasági sikerhez.

Blowind A tiszta logisztika egyik legelőremutatóbb innovációját viszi előre a spanyol, technológiai kutatásra plusz fejlesztésre szakosodott start-up: egy három megawattos töltőrendszert, amelyet kifejezetten nehéz elektromos járművek számára fejlesztettek ki. A meglévő töltési technológiák egyszerű bővítése helyett a Blowind olyan rendszermérnöki megközelítést alkalmaz, amely ötvözi az erősáramú elektronikát, a hőkezelést és az intelligens vezérlési stratégiákat. A töltőrendszert úgy tervezték, hogy a valós hálózati terheléseket és az üzemi követelményeket együtt kezelje, ezzel megoldva a nulla kibocsátású logisztikára való áttérés egyik fő szűk keresztmetszetét. Gyors, megbízható és skálázható töltési képességével ez a projekt közvetlenül javítja a járműflották rendelkezésre állását és a nehéz elektromos járművek üzemi hatékonyságát – a teljesítmény feláldozása nélkül.

BMW Group, steyri gyár A BMW Group steyri gyárában a díjnyertes Logistics Compass projekt intelligensen ötvözi a belső égésű motorok és az elektromos hajtások logisztikáját egy integrált, rugalmas és digitális átfogó rendszerben. A Logistics Compass négy vezérelven alapul: Lean, Green, Digital és People. Ezen stratégiai irányelvek következetes betartásával a projekt fenntartható logisztikai rendszert hoz létre. Az eredmény: negyedével alacsonyabb logisztikai költségek egységenként, száz százalékos szállítási- és sorrendiség-biztonság, valamint a termelési tervek rugalmas módosításának lehetősége akár egy órával a termelés megkezdése előtt.

Dachser SE és Fraunhofer IML A Dachser Future Terminal és az @ILO Digital Twin segítségével a Dachser SE és a Fraunhofer IML újraértelmezte a folyamatokat az általános rakománykezelő terminálokban. A mesterséges intelligencia, az optikai szkennelési technológia és a valós idejű adatfeldolgozás kombinálásával létrehozták a fizikai terminálfolyamatok teljesen digitális ikrét – nincs szükség kézi szkennelésre, ám lehetővé válik a raklapok pontos lokalizációja, miközben jelentősen csökken a feldolgozási idő. A megoldás a logisztika napjainkban tapasztalható legsürgetőbb kihívásaira ad választ: a növekvő komplexitásra, a munkaerőhiányra és a korlátozott helyekre a városi területeken – miközben a jobb rakodási hatékonyság és az optimalizált kapacitáskihasználás révén segít csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást. Az @ILO rendszer már hét terminálon működik.

Szlovén posta és Solvesall A „Kézbesítési pont optimalizálása a nagyobb hatékonyságért” projekt keretében a szlovén posta, a Pošta Slovenije, a MI és IoT fejlesztésben jártas Solvesall-lal együttműködve alakította át az utolsó mérföldes kézbesítést a digitalizáció és az adatvezérelt optimalizálás segítségével. A mobil terepi adatok, a fejlett elemzések és az intelligens algoritmusok kombinálásával lehetővé vált az intelligensebb tervezés, a kiegyensúlyozott kézbesítési körzetek kialakítása az idő, a távolság és a CO₂-kibocsátás mérhető csökkenésével párhuzamosan.

SOK Az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a benzinkutak, a szálloda- és vendéglátóipari szolgáltatások piacán tevékenykedő kiskereskedelmi szövetkezetek tulajdonában álló finn SOK (Suomen Osuuskauppojen Keskuskunnasta, Közép-finnországi Szövetkezet) teljesen integrált, végponttól végpontig terjedő ételkiszállítási szolgáltatása az S-kaupat alkalmazást a mesterséges intelligencia által vezérelt szállítórobotokkal köti össze. (Az S-kaupat Finnország legnépszerűbb online élelmiszer áruháza.) Az alkalmazáson keresztül megrendelt élelmiszereket 2023 óta a Starship Technologies mesterséges intelligenciával vezérelt robotjai szállítják házhoz. Így ami egy innovatív ötletként indult a városi életmód igényeinek kielégítésére, mára a világ legnagyobb robotkiszállítási hálózatává nőtte ki magát.

Strauss A Logistics Next Level projekttel a német logisztikai szakértő cég sikeresen revitalizálta meglévő logisztikai központját egy valódi barnamezős átalakítás keretében, miközben annak működését nem kellett felfüggeszteni. A robotikai rendszerek, a mesterséges intelligencia által támogatott valós idejű vezérlés, az autonóm mobil robotok (AMR) és a teljesen újratervezett folyamatok integrálásával az átfutási idők négy óráról mindössze 40 percre csökkentek, miközben a hibaszázalék négyötödével csökkent. Ugyanakkor a projekt ötvözi az ökológiai és az intelligens technológiát és kifejezetten támaszkodik az alkalmazottak együttműködésére.