Elhunyt Zobory István, a műegyetem Közlekedésmérnöki Karának egykori dékánja

Egyeteme így emlékezik az emeritus professzorra.

A nekrológot szó szerint vesszük át:

„Általános- és középiskoláit Budapesten végezte, 1962-ben érettségizett a Madách Imre Gimnázium humán tagozatán. 1962 és 1967 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen tanult, ahol 1967-ben közlekedésmérnöki oklevelet szerezett. 1967-ben állt munkába a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon és Gépgyárban, ahol a Hajtóműtervezési Osztályon tervezőmérnökként vasúti vontatójárművek erőátviteli berendezéseinek fejlesztésével foglalkozott.

1968-tól az Eötvös Lóránd Tudományegyetem esti tagozatán matematikai tanulmányokat folytatott. Hat éves tervezőmérnöki gyakorlat után felvételt nyert hazai ösztöndíjas aspirantúrára a BME Vasúti Járművek Tanszékére. 1974-ben alkalmazott matematikusi oklevelet szerzett. Mint aspiráns, kutatómunkája a vasúti vontatójárművek sztochasztikus terhelési viszonyainak vizsgálatára irányult. 1976-ban műszaki doktori címet szerezett a „Vasúti vontatójárművek terhelési folyamatának vizsgálatára és a terhelésállapot-eloszlás alkalmazása hidrodinamikus hajtásrendszerek tervezésében” c. értekezése alapján.

1973-tól a BME Vasúti Járművek Tanszékén dolgozott. A műszaki tudomány kandidátusa fokozatot 1981-ben szerezte meg, 1983-ban nevezték ki egyetemi docenssé. 1985-től megbízást kapott a Közlekedésmérnöki Kar angol nyelvű képzésének kari felelősként való irányítására. 1986-ban tanszékvezetőnek nevezték ki a BME Vasúti Járművek Tanszékére, mely beosztást 2009-ig, 65-ik életévének betöltéséig látott el.

1989-től a Közlekedésmérnöki Kar idegen nyelvű képzésért és nemzetközi kapcsolataiért felelős dékánhelyettesévé nevezték ki, majd 1990-ben a Közlekedésmérnöki Kar dékánjává választották. 1993-ban megszerezte a műszaki tudomány doktora tudományos fokozatot. Ugyanebben az évben pályázata alapján egyetemi tanári kinevezést kaptott a BME Vasúti Járművek Tanszékére.

1991–2009-ig ellátta a gépészmérnöki szak szakvezetői teendőit, 1996-tól a járműgépész szakmérnöki szak szakvezetői feladatát, egészen a 2014. júniusi nyugállományba vonulásáig. 2002–2014-ig vezetője volt a Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskolának.

A Magyar Tudományos Akadémia Gépszerkezettani Bizottságának Tribológiai Albizottsága 1987-ben, a Gépszerkezettani Bizottsága 1993-ban, MTA Közlekedéstudományi Bizottsága pedig 1994-ben választotta tagjává.

A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Tanácsa 2014-ben professor emeritus címmel ruházta fel.