Fenékbordákat, sarkantyúkat építenek a Dunába, hogy évente legalább 300 nap hajózható legyen a folyó
Megkezdődött a dunai hajóút fejlesztésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása, a tervezők szerint a folyó jobb hajózhatóságát célzó beavatkozások 2023-ban indulhatnak.
A projekt Dunaföldvár és Foktő közötti szakaszának környezetvédelmi hatásvizsgálata 2020. december végén kezdődött, az eljárás legkésőbb február végén zárul le. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az eljárásba bevonja a szakhatóságokat, az érintett települések jegyzőit, megkeresi a természetvédelmi kezelőket, a felszíni vizek és a felszín alatti vizek kezelőit. Közmeghallgatást is tartanak, február 11-én Kecskeméten, a járványhelyzet miatt az érintettek személyes jelenléte nélkül.
A Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) belvízi hajóút fejlesztésének 6 millió 300 ezer eurós tervezésére 2015-ben nyert nyolcvanöt százalékos támogatást Magyarország az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz alaptól. A beavatkozások a folyó Szap és a déli országhatár közötti szakaszán, harmincegy helyszínen, ötvenkét kilométeren valósulhatnak meg.
A tervező konzorcium összefoglalója szerint Dunaföldvártól Foktőig
- a dunaföldvári,
- a dunaföldvár-solti,
- a révbéri kanyarulatban,
- a madocsai átmenetben
- és a barákai szűkületben
harminc változtatást végeznének el. Ennek részeként egyebek között 2932 köbméternyi fenékbordát, több mint 36 ezer köbméter sarkantyút építenek vagy egészítenek ki, közel ekkora mennyiségben létesítenek vezetőműveket, és 12 ezer 80 köbméter mederanyagot kotornak ki. A tervezők azt írták: a program minimalizálni kívánja a kotrásokat és a hagyományos műszaki létesítmények kiépítését. A legkorábban 2023-ban induló munkák öt-hat évig tartanak majd.
A program célja, hogy a teljes magyar Duna-szakaszon a hajóút mélysége elérje a 2,7 métert, és az év legalább 300 napján akadálymentesen lehessen közlekedni a nemzetközi hajózásban szabványos, 25 deciméteres merülésű, 1300–1600 tonna hordképességű hajókkal.
A hajóút a Duna–Majna–Rajna vízi úton Magyarország felett és alatt, egészen a Fekete-tengerig már megfelel a nemzetközi paramétereknek, amit duzzasztással, folyószabályozással értek el. A Bős-déli országhatár közötti szakaszon ugyanakkor a meder változása, a karbantartás elmaradása miatt sem az európai közlekedési miniszterek egyezményében, sem a Duna bizottsági ajánlásban foglaltak nem teljesülnek.
Nyitóképünk képernyőmentés a Google Maps-ből. A Google Autója lemerészkedett egészen a madocsai átmenetig a folyópartra, ott ezt látta.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
