Földkerülés helyett Európa-kerülés! És talán Amerika...

A kalandvágyó magyar házaspár, Keszy-Harmath Zoltán és felesége, Ágnes, lemondott a nagy tervről, az Oroszországon, Alaszkán, Kanadán, az Egyesült Államokon, majd Grönlandon, Izlandon és Nyugat-Európán át elképzelt Földkerülésről.

Az eddigi történések dióhéjban: az ultralight kategóriába tartozó, száz lóerős Apollo- Fox repülőgéppel egy különleges próbautat hajtott végre a pilóta. Amint erről az iho/repülésnek is beszámolt, Keszy-Harmath Zoltán 1800 kilométernél is többet repült a géppel Farkashegyről Lipcse környékéig és vissza: a próbára azért volt szükség, mert kiderült, hogy az orosz hatóságok által kiadott átrepülési engedélyekben három 1500 kilométernél is hosszabb szakaszokat írtak elő. Ez a távolság jóval nagyobb, mint a gép típusalkalmassági engedélyében szereplő maximális hatótávolság. Akkor Keszy-Harmath Zoltán nyilatkozatában a magyar kormány segítségét kérte abban, hogy az oroszok adjanak lehetőséget közbülső leszállásra ezeken a hosszú etapokon, illetve hogy legyenek rugalmasabbak a repülési tervben kijelölt szakaszok teljesítésére szigorúan megszabott 48 órás határidők dolgában, nem beszélve a vízumok lejártáról, hiszen nem lehet tudni, mikor kényszerül a házaspár és az apró gép időjárási okok miatt várakozásra.

Ezután egy héttel, némiképp meglepő módon történt meg az expedíció indulása május elsején: a meghirdetett 11 óra körüli farkashegyi felszállás helyett az Apollo Fox hajnalban startolt – Balatonkeresztúrról, mindazok elképedésére és csalódására, akik a budai reptérre mentek volna, illetve oda is mentek búcsúztatni a merész kis csapatot. Keszy-Harmath Zoltán elsősorban időjárási okokkal magyarázta a váratlan repülést, akkor, amikor a gép már leszállt a szlovákiai Poprádon. Az iho/repülésnek innen adott nyilatkozatában a pilóta azt mondta, majd ha odaérnek a különösen nehéz szakaszokig, akkor kezdenek majd újabb egyeztetésbe az orosz hatóságokkal. Poprádról a tervek szerint Lublin érintésével és Fehéroroszországon át ért volna a csapat Brjanszk repülőterére, az első oroszországi leszállási pontra.

Időközben a hazai szaksajtó is felbolydult: a furcsa indulás után a Légiközlekedés Online szakmai portál közölt alapos elemzést arról, hogy „a lelépett expedíció” tervei miért irreálisak, miért jogosak az ezzel kapcsolatos szakmai aggodalmak, mi minden tényező „feszegeti a szabályos repülés korlátait” a teljesítendő útvonalhoz képest. Keszy-Harmath Zoltán akkor szintén részletes választ írt egy közösségi oldalra.

Az aggodalmak ellenére a házaspár tehát szombaton nekivágott a következő szakasznak Lublin felé, de, mint ezt megírták, az út kétharmadáról vissza kellett fordulniuk. „A repülés folyamán megjelent egy magas záró felhőzet és az alacsony pedig szakadozottból töredezettre sűrűsödött. Megpróbáltunk még a sűrűsödés előtt lesüllyedni alá, de alatta is romló látástávolság fogadott, így hiába volt az indulási és érkezési repülőtéren jó idő, vissza kellett fordulnunk. Poprád mellett Spisska Nova Ves repülőtéren szálltunk le.”

A vasárnap este megosztott videóban Keszy-Harmath Zoltán így fogalmaz: „Ez a visszafordulás természetes a sportrepülésben, viszont elgondolkodtató volt, mert hasonló helyzet bármikor adódhat az oroszországi szakaszon, és ott nincs visszafordulás, vagy süllyedés, vagy kitérő reptér. Ezt az engedély nem teszi lehetővé. Ez tetőződött azzal a hírrel, amit Brjanszkból, az első orosz repülőtértől kaptunk: bár leszállhatunk Brjanszkban, de csak három órára, nem tankolhatunk, és a biztonsági szolgálat sem engedi, hogy benzint vigyünk be. Így nem is érdemes landolnunk. Egyenesen Lipeckbe kellene repülnünk, ami viszont 1300 kilométer repülést jelentene. A sportrepülés akkor biztonságos, ha az időjárási kihívásokat rugalmasan tudja a pilóta kezelni, eltér magasságtól, iránytól, és akár előre nem tervezett repülőtereken száll le. Ez rövid szakaszon teljesíthető, viszont ezer kilométer feletti távolságoknál nem várt időjárás-változás következhet be.”

A térképet nézve az is világossá válik, hogy ezek szerint a Lublin–Brjasznk-szakaszt is egyben kellett volna lerepülni: az eredeti tervben szerepel fehéroroszországi, breszti leszállás is, de ezek szerint erre sem került volna sor.

– Az orosz szakaszon mind időben, mind útvonalak és repülőterek tekintetében is korlátozva vagyunk – vette át a szót Ágnes. – Ha egyszer is eltérünk az engedélytől, félő, hogy a gépet szét kell szednünk és szállíthatjuk haza. Abban bíztunk, hogy a repülés során megismernek minket, és egy orosz sportpilótákat tömörítő szervezet meg is ígérte, hogy segít az engedélyek módosításában a hosszú, 1500 kilométeres szakaszoknál. Ezzel szemben már az első szakasz ellehetetlenült a tankolás hiánya miatt. Azt reméltük, hogy amíg elérünk a Bajkál-tóhoz, biztonságos, ezer kilométer alatti repülésekkel, addig az utolsó szakasz kérdései megoldódnak. Egy expedíció kockázatokkal jár, és mi ezt felvállaltuk, de az életünk kockáztatását senki sem várja tőlünk.

– Ezen okokból kifolyólag a földkerülő Expedíciót Európa-kerülő Expedícióvá avanzsáljuk – folytatta a pilóta. –  Megpróbáljuk Európa bejárása után átvinni a gépet az Egyesült Államokba. Ha ez sikerül, bejárjuk a tervezett úti célokat is – hangzik a  videóüzenet, amelynek második részéből megtudhatjuk, hogy – talán már az európai nagy repülés-sorozat első részeként – az Apollo Fox és a házaspár Rózsahegyre repült át. A csapat várja a javaslatokat, merre menjenek a kontinensen, ahonnan további videókat küldenének az ott látott szép tájak és objektumok fölötti repülésekről.

Érdekes megjegyzés volt az expedíció részéről, amikor arra a kérdésre válaszoltak, hogy megfelelő volt-e az előkészítés: egy hónappal az indulás előtt derült ki, hogy  a géppel nem szállhatnak le bárhol, sőt, ami Brjanszk elutasítását illeti: „Meg volt ez szervezve, csak nem adtuk fel, amikor az oroszok nehézségek elé állítottak. Viszont mikor ellehetetlenítettek, akkor igen.”

Az expedíció közösségi oldalán sokak részéről érzékelhető megkönnyebbüléssel, szinte kivétel nélkül bölcs döntésként kommentálták a hozzászólók a fejleményeket, egyikük megjegyzése szerint „csak az angyalok és a madarak tudnak üzemanyag nélkül repülni”.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!