Gyorsan és kényelmetlenül az űrállomásra

Zöld jelzést kapott az űrügynökségektől a következő személyzetes űrhajó az indulásra, egyben az úgynevezett gyorsmegközelítésre: március 28-án a Szojuz TMA-08M három fős személyzetet visz az űrállomásra, és mindössze négy keringés után már dokkol is az ISS-hez.

A gyorsmegközelítés irányítási feltételeit az elmúlt két alkalommal a Progressz teherűrhajókkal próbálták ki, most először sikerülhet embereket is a szokásos eljárás, a két nap helyett mindössze hat óra alatt feljuttatni az űrállomásra.

Az űrhajósok, Pavel Vinogradov, Alexander Misurkin és az amerikai Chris Cassidy tehát ugyanolyan űrhajóban indulnak majd, mint amilyenekkel korábban küldték a személyzetet földkörüli pályára, de sokkal keményebb lesz hármójuk munkája ez alatt a hat óra alatt, és maga az utazás is egészen más jellegű lesz. A gyorsmegközelítés ugyanis nem hagy időt arra, hogy az űrhajósok fellövés után megszabaduljanak a kényelmetlen szkafandertől, sőt, el sem hagyhatják az ülésüket, nem mehetnek át a tágasabb orbitális kabinba, ugyanabban a pózban bekötve kell hat, a fellövés előtti időt is beleszámítva legalább tíz órát órát eltölteniük, és közben persze keményen dolgozniuk: felkészíteniük az űrhajót az űrállomás megközelítésére és a dokkolásra.

Az amerikai űrhajós úgy jellemezte a fellövés utáni időszakot, mint ha három embert préselnének egy napra egy Smart kisautóba, ahol minden túlságosan közel van, a toalett ugyanúgy, mint a legközelebbi kolléga. A Szojuz meglehetősen kicsi, és ezt a kabint kifejezetten arra tervezték, hogy fellövéskor és leszálláskor tartózkodjanak benne az űrhajósok, és errre tökéletesen alkalmas is, most viszont sokkal több időre leszünk oda bezárva – fogalmazott Cassidy.

Ugyancsak számítani kell arra, hogy magyarán szólva holtfáradtan érnek majd az ISS-re, mivel  az űrhajósokat jóval a kilövés előtt ébresztik, és a start előtti tennivalók is sok órát emésztenek fel. Radikálisan lerövidül az idő a súlytalanság állapotának megszokására is. Viszont a gyors megközelítés kevesebb üzemanyaggal is megvalósítható, és nem szükséges a moszkvai űrközpontban többszáz ember két napon keresztül való foglalkoztatása, amíg az űrhajó az űrállomásra nem ér.

A rövidebb, de sokkal kényelmetlenebb utazás után viszont az űrhajósok is hamarabb jutnak kellemes új környezetükbe, ahol egy akkora tér várja őket, mint egy átlagos három hálószobás amerikai ház – fogalmazott a módszer  pozitívumairól Chris Cassidy. Vinogradov pedig azt hangsúlyozta, hogy a Szojuz irányítórendszerének új szoftvere könnyebbé teszi a kényelmetlenül szorongó űrhajósoknak is a kényes orbitális manőverek levezényelését.

Az orosz partner azt javasolja, hogy ezután mindegyik kilövés és megközelítés ilyen módon történjen, a NASA azonban ebbe még korántsem ment bele, mondván, a személyzetek kényelmetlen elhelyezése, a fokozott munkateher kétségessé teszi a módszer sikerét. Nem beszélve arról, hogy a fellövés időzítése és a pályára való kijutás az eddigieknél sokkal precízebben kell, hogy történjen, ha a start és az érkezés ugyanazon a napon zajlik. A következő emberes Szojuz-start májusban lesz, a NASA pedig, nyilván a márciusi repülés tanulságai ismeretében, áprilisban dönti el, hozzájárul-e a jövőbeli gyorsmegközelítéses utazásokhoz az űrállomásra.