Hamuval a hamu ellen: hogy kell kicselezni a vulkáni felhőt

Mesterséges hamufelhővel végeztek sikeres kísérletet annak érdekében, hogy a repülőgépek elkerülhessék a vulkáni por okozta veszélyt, adja hírül a kísérlet egyik résztvevője, az easyJet. A diszkont légitársaság a sikeres próbák nyomán jövő évre ígéri flottája felszerelését a berendezéssel.

A kísérletben egy A400-as szállítógépből 8000 és 110 ezer lábnyi magasság között egy tonnányi hamut szórtak ki a Vizcayai-öböl felett, és ezzel egy majdnem három kilométeres átmérőjű, 2-300 méter mélységű hamufelhőt hoztak létre, hogy szimulálják a 2010-ben az izlandi kitörés miatt kialakult helyzetet.

Ezután egy Diamond DA-42-es kétmotoros kisgép repült keresztül a felhőn, hogy megmérje annak sűrűségét, összetételét, közben pedig az Airbus egyik A340-ese az úgynevezett AVOID rendszerrel (Airborne Volcanic Object Identifier and Detector), hatvan kilométer távolságból mérte be a felhőt. A kísérlet egyik fontos mozzanata a két mérési eredmény összevetése volt.

Az AVOID sikeresen mérte fel a felhő nagyságát és sűrűségét. Az adatokat még elemezni kell, de 2010 óta eléggé evidens a berendezés fontossága, az, hogy a repülőgépek le tudják tapogatni a maguk előtt lévő légtömegeket, és ezzel pontosan tudják, mekkora a veszélyes anyag koncentrációja, mikor és merre kell elkerülni. Így remélhető, hogy egy újabb izlandi kitörés alkalmával, amely megjósolhatóan a következő években is bekövetkezhet, nem kell az egész légi közlekedést szinte teljesen leállítani Európa és az észak-atlanti térség felett.

Mint arról az iho/repülés is hírt adott, az easyJet nem sokkal az emlékezetes izlandi kitörés után már próbarepüléseket folytatott az általa szponzorált rendszerrel, sőt, rá egy évvel a londoni olimpia idején is ezzel a berendezéssel járőrözött az Airbus egy gépe, hogy a fokozott forgalom számára biztonságos előrejelzéseket nyújtson. Az easyJet 2011-ben szerződött az Airbusszal a rendszer teljes kifejlesztéséről.

Később az Etna kitörésekor is tesztelték a berendezést, de most végeztek először próbát mesterséges felhővel, amit egyébként abból a hamuból alakítottak ki, amit 2010-ben az izlandi vulkán lövellt ki magából.

Az infravörös érzékelőkkel felderített veszélyes felhőkről nem csak a repülőgép, hanem a földi irányítás is kaphat adatokat, hogy ennek megfelelően rendezze át szükség esetén a légiforgalmat.

2010 áprilisában az Eyjafjallajokul kitörésekor az európai repülésbiztonsági szervezet hat napra volt kénytelen letiltani a repülést, összesen több, mint 100 ezer járatot kellett törölni, a légi közlekedési iparág veszteségét 2,6 milliárd dollárra becsülték.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!