Hogy repüljünk az olimpiára, ha megint kitör egy vulkán?
Július 4-től az easyJet által szponzorált speciális AVOID (Airborne Volcanic Object Imaging Detector) műszerrel végeznek ellenőrzéseket annak érdekében, hogy egy esetleges vulkánkitörés után is nyitva tarthassák a légteret a londoni olimpiai játékok idején.
A hamudetektort a TTG hírlevele szerint az Airbus gyár A340-300-as tesztgépén, a kereskedelmi járatok által használt magasságban és sebességnél működtetik. Az első próbautakat Franciaországban az Airbus bázisától nem messze, Toulouse közelében végezték annak érdekében, hogy repülési környezetben, vulkáni hamu jelenléte nélkül mérjék fel a gépre szerelt szenzorok, valamint az észlelő rendszer teljesítményét.
Amennyiben a tesztidőszak alatt észlelnek vulkáni tevékenységet a Stromboli, vagy az Etna vulkánok körül, a repülőgép várhatóan Olaszországba repül, hogy élesben is tesztelje a rendszert. Időjárási viszonyoktól függően, alternatívaként az A340-es az Atlanti-óceán felett, Nyugat-Marokkó területét érintve repül majd a következő napokban, hogy bebizonyosodjon, a műszer 6 ezer méter magasan, 50 kilométerről is ki tudja mutatni a szaharai légtérben jelen lévő, vulkáni hamuhoz hasonlító, finom homokszemeket.
Az easyJet tervei szerint a tesztidőszak lezártával száz utasszállító gépre szerelnének AVOID detektort, köztük legalább húsz easy-A320-asra. Ezeknek a műszereknek az adatai egy központi megfigyelőrendszerbe kerülnének, amely azonnal riaszt, ha valahol vulkáni por veszélyezteti a légiközlekedést. Egy vulkánkitörés esetén, ha a hamufelhő az Egyesült Királyság felé közeledne, az AVOID élő, valós idejű információt tud majd küldeni a légkörben található aktuális hamu mennyiségéről.
Ian Davies, az easyJet műszaki igazgatója szerint valóságos probléma egy nagyobb vulkánkitörés okozta fenyegetettség, amely megbéníthatja a légiközlekedést. Az izlandi Katla és az Askja vulkánok kapcsán jelenleg is megnövekedett szeizmikus aktivitást érzékelnek. Bármelyik vulkán kitörése körülbelül tízszerese lenne a Grimsvotn vagy az Eyjafjallajökull hatásának, ami akár egy nagyobb méretű légtérzárat is okozhat.
2010-ben szinte az egész európai légiforgalom megbénult öt napra az Eyjafjallajökull kitörésekor. A leállás 1,7 milliárd dolárnyi közvetlen kárt okozott a légiközlekedésben és sokmilliárdot közvetve a különböző iparágakban, szolgáltatásokban, szállítási területeken: szeptember 11 óta nem keletkezett ekkora zavar a légiforgalomban.
Akkor döntötték el a légitársaságok, hogy szükség lenne egy olyan pontos mérőrendszerre, amelynek révén nem kell az egész kontinens felett leállítani a repülést, csak ott, ahol az egyébként láthatatlan, de veszélyes vulkáni hamu valóban bajt okozhat.
