Ikarus a naplementében
A saját buszos rendszer korábban sem volt ismeretlen a közlekedési cégeknél, de a járművek kicsinosítása, egyedivé tétele a 200-as sorozattal kezdődött. Külföldről és itthonról is ismertek különféle izléses és a jóizlés határán túlnyúló Ikarus dekorációk, de a legkülönlegesebbel minden bizonnyal egy hazai 266-os büszkélkedhetett:
Magáról a dekorálásról így emlékszik Béke Antal, a polgári Ikarus találkozók fő szervezője: „Egy szombat délután fújtam rá. Amikor meglátta a főnökség, majdnem lelőttek. Azt kérdezték, hogy mi ez a narancs az oldalán? Két hónap után átfújtam sárgára az egész kocsit. Gyors hid és gyors váltó volt alatta. Sebes busz volt, 100-110 fölött ment az autópályán a Leninváros(Tiszaújváros)-Budapest járaton, szinte végig a belső sávban. Amikor műszakos voltam, anyám mindig meleg vacsorával várt. A csöndes éjszakába messze énekelt a hátsóhidja, jó anyám mindig tudta hogy merre csalinkázok”
A különleges busz a hazai volánoknál általános Ikarus 266.25 típusú, 1981-ben gyártották. BV 97-15-ös rendszámmal vették állományba 1981 augusztusában a Borsod Volán tiszaújvárosi üzemegységénél. A rendszerváltást követően kapta a BHP-195-ös rendszámot, végül JOB-711-ként selejtezték 2011-ben.
