Indul Temesváron a vízi tömegközlekedés

A csatorna két partját tíz kilométeres hosszúságban újították fel: a munkálatokat már 2012 júniusában elkezdték, és idén decemberben fejezték be. A hajózás rehabilitációja révén Temesvár egyedülálló település lesz Romániában: az autóbuszok, trolik, villamosok (és a bérkerékpárok) mellett immár kishajókkal is lehet majd közlekedni.

A város önkormányzata hét kishajót (vaporettót) vásárol a jövőben, az első kettőt már január végén beszerzik. Az európai uniós pályázat előírásainak megfelelően a hajó(ká)zás öt évig ingyenes lesz Románia harmadik legnagyobb lélekszámú városában, ahol az Osztrák–Magyar Monarchiában elsőként vezették be az utcai világítást. Temesvár egyébként is előkelő helyet foglal el Románia közlekedésében: Temes megyében a legsűrűbb a megyei vasúthálózat, itt épült ki Románia leghosszabb kerékpárútja, amely a Béga-csatorna mentén, majd a töltésén vezet Temesvártól Románia és Szerbia határáig, míg a Traian Vuia nemzetközi repülőtér Románia második legforgalmasabb légikikötője. Ez a Carpatair regionális légitársaság egyetlen, valamint a Wizz Air egyik bázisrepülőtere.

A Bégáról szólva, a Bega Luncanilor (Nagy-Béga) és a Bega Poieni (Kis-Béga, Pojéni) patak összefolyásából keletkezik Kurtyánál. Mindkét patak a Ruszka-havas északnyugati oldalán ered, a Nyugati-Kárpátokban, Romániában. A Béga előbb északnak tart, majd Marzsina után nyugati irányba fordul. Átfolyik Facsádon és Temesváron. Ezután délnyugati irányba tart. Szerbiában áthalad Nagybecskereken, végül Titel mellett ömlik a Tiszába. Hossza 254 kilométer. A Béga-csatorna kiépítésének eredeti, a XVIII. század első évtizedeiben megfogalmazott célja a Temesvár és Pétervárad közötti katonai és polgári hajózás biztosítása volt. A XVIII-XIX. században a folyami szabályozások keretében két párhuzamos csatornát ástak ki: a délebbi Béga hajózási csatornát (röviden: Béga-csatornát), amibe a folyó vizét terelték, valamint az északabbi Béga lecsapoló csatornát. Utóbbi a Lippai-dombság patakjainak és az egykori mocsarak vizét gyűjti össze. Az eredeti meder, az Ó-Béga egyes szakaszai a lecsapoló csatornára kapcsolódtak, mások kiszáradtak. A hajózó csatornán két vízszintszabályozót építettek ki: Szerbittabénál és Bégafőnél. A Béga csak Nagybecskerekig hajózható, ahol a Begej hajógyár is működik.

A kiszáradt mocsarak helyén virágzó földművelés honosodott meg, a terményt és a jószágot uszályok szállították a Tiszán és a Dunán, Temesvár a Balkán kapuja lett. Utasszállító hajók 1869-től 1967-ig közlekedtek a Begán, a csúcspontot az 1944-es év jelentette, akkor 500 ezren választották ezt a közszállítási eszközt. A csatorna igazi fénykora a XX. század első felére, az 1902-es, 1904-es, 1908-as nagy, állami beruházások utánra tehető; 1912-ben már jelentékeny a folyó áruforgalma, míg 1937–1938-ban évi 250 ezer tonnáról szól a statisztika. A teherforgalmat 1958-ban szüntették be a Béga-csatornán.

A csatorna évszázadokon át szolgált és védett. Hajón érkezett Temesvárra az 1740-es pestisjárvány áldozatainak emlékére Bécsben készült, barokk stílusú Szentháromság-szobor (a Dóm téren áll). A szerb megszállók 1919-ben hadizsákmánnyal megrakott hajókat indítottak a Begán, de a kastélyi csatorna románok általi elzárásának köszönhetően bekövetkezett alacsony vízállás miatt a város és a megye kincsei, vagyontárgyai részben megmenekültek.

Bővebben az örvendetes temesvári fejleményekről a kronika.ro alapján olvashatnak.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!