Iparvágányok: kaptak is, meg nem is

Kemsei Zoltán   ·   2016.02.24. 18:45
00kicsi

Kétélű a törvény, na meg az uniós szabályozás is. Míg az EU deklaráltan a teherforgalom kötött pályára terelését (is) tűzte ki céljául, az egyes vagonok feladása (azaz ami a saját célú és iparvágányokra igazi életet hozhatna) drasztikusan, uniós mértékben 51-ről 27 százalékra csökkent az elmúlt években. Úgy tűnik, a hazai törvénykezés sem mentes ettől a kettősségtől.

A Hungrail Egyesülés konferenciáján a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Közlekedéstudományi Intézet, és az üzemeltetők képviseletében a Rail Cargo Hungaria képviselői szólaltak fel.

Habár évek óta szorgalmazzák a saját célú hálózatok és a fővasút jogi elkülönítését, a 2015-ben elfogadott Vasúti Törvény erre lehetőséget is ad, de mégis használatban maradt az iparvágány kategória is. A törvény négy kategóriát különböztet meg:

  • az országos törzshálózatnak – elvileg – teljes mértékben állami tulajdonúnak kellene lenni, a GYSEV két vonalát a melléklet, mint szabályerősítő kivételt tartalmazza.
  • Az országos mellékvonalaknál már lehet magántulajdon is, de az államnak vagy az állami tulajdonú gazdasági társaságnak a tulajdonjog legalább felével rendelkeznie kell.
  • A saját célú vasúti pályánál a leglazábbak az előírások, lehet zárt vagy nyílt, az iparvágány meghatározás azonban kizárólag mezőgazdasági vagy ipari létesítmény, ipari park területére érvényes.
  • Ezen kívül a szabályozás a térségi, helyi, elővárosi – ez utóbbinál például a HÉV átvételét követően változás is lehet! – vasútvonalakat is említi.

A konferencia előadói: Novák László (vasúti vizsgaközpont-igazgató, KTI-VVK), Farkas Gyula (vasúti kapcsolatok vezetője, Rail Cargo Hungaria), Hódosi Lajos (ügyvezető igazgató, Hungrail), Hidasi Sándor (osztályvezető, NKH), Szikora László (vasútbiztonsági referens, NKH) (a szerző felvétele)

A saját célú vasúti pályahasználatra a működési engedély nem kötelező, elég a bejelentési kötelezettség is, ugyanígy nem kötelező a vasútbiztonsági engedély és a tanúsítvány sem, a kapacitáselosztás kötelezettsége alól is mentesülnek. Ugyanígy – bár még csak tervezési stádiumban van – mentesülne a saját célú vasúti hálózat a karbantartó műhelyek felelősségbiztosítása, az ISO 9001, 14001 és az IRIS, továbbá a teljes szervezeti és adatrögzítési előírások alól.

Látszólag tehát könnyebb lett a saját célú hálózatokat üzemeltetők dolga, akkor mégis mi itt a probléma? Az egyik pont a szabályozás. A közúti teherforgalom – az e-útdíj bevezetése után is – mentesült az úgynevezett last mile, azaz az utolsó mérföldig, a célállomásig tartó úthasználati díjtól, míg kötött pályán ez nem lehetséges, pályahasználati díjat kell minden esetben fizetni. Az iparvágányokat korábban a forgalom és a vágányhálózat hossza szerint sorolták A, B, illetve C kategóriába, jelenleg egy kisüzem párszáz méteres hálózaton, MTZ traktorral végzett kocsimozgatása egy szabályozás alá esik például a Dunai Vasműével. Az egyik ötlet, tervezet szerint például a településeket kötelezni lehetne ipari parkok létesítésénél a vasúti kiszolgálás lehetőségeinek megteremtésére, és az oktatás, vizsgáztatás rendszere sem lett egyszerűbb, költségei sem csökkentek. A képzettség és a vizsgázottság hiényzik az iparvágányok kezelőinek (régi C kategória) jeletős részénél, a mia rendszerben kevés a rendszeresen ugyanarra az iparvágányra bejáró mozdonyvezető, több tucat képzett vezérre lenne szükség.

Az NKH-ban készülőben van egy felmérés is a saját célú vasúti pályahálózatokról, az új Szolgálati Utasítás megjelenése, továbbá a működési engedélyek és a biztonsági tanúsítványok hiánya miatt. Az eddig három igazgatóságnál (budapesti, miskolci, debreceni) végezték el. Az eddig megkeresett pályaüzemeltetők 15 százalékánál van teljes üzem, főállású dolgozókkal, a többségnél (56 százalék) külső cég üzemelteti a vasúti pályát, 21,5 százaléknál pedig csak papíron létezik a hálózat, érdemi vasútüzem nincs.

A bonyolultnak hangzó – és a linken PDF formátumban letölthető – SCVPSZU (Saját célú vasúti pályahálózatok szolgálati utasítása) nemrég, 2016. február 1-jén lépett hatályba. Törölték belőle a más jogszabályok által már szabályozott fejezeteket, a nagyvasúti F1 Jelzési utasítással összhangba hozták a jelzési előírásokat, egységesítették a tolatási szabályokat (a szalasztás ezentúl tilos például), új gépészeti fejezetet fogalmaztak meg.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek