Eladó vízi gép: Japán első katonai repülőexportja?
Japán a második világháborút követően pacifista viselkedést vett fel, így a fegyverexport is sokáig szünetelt. Ez a helyzet az új évezredben változott meg gyökeresen. A magára találó Japán újra fejleszti védelmi képességeit és igyekszik hatalmi ellensúlyt teremteni a Délkelet-Ázsiában domináns szerepre törő Kínával szemben.
A kapcsolatok építésében egyre fontosabb szerepet kap India, mely méreténél, elhelyezkedésénél és lakosságának létszámánál fogva sem megkerülhető ország. A most nyilvánosságra került üzlet egyelőre nem vadászbombázó repülőgépekről, hanem egy speciális típusról, vízi repülőgépről szól. Japán igazi kuriózumot, egy vízről fel- és leszállni képes repülőgépet kínál fel Indiának, melyet csak kevés ország képes előállítani. Tokió engedélyt adott a repülőgépek esetleges exportjára a gyártónak, hosszú évtizedek után először.
Stratégiai helyzete és a kínai haditengerészet térnyerése miatt India egyre nagyobb figyelmet szentel saját felségvizeinek ellenőrzésére, illetve a távolabbi vízfelületek megfigyelésére. A nagy hatótávolságú megfigyelésekre, a tengeralattjárók és felszíni hajóegységek követésére és ha kell, támadására jelenleg a nemrég modernizált Iljusin Il–38 Sea Dragon típust használják. Emellett – szintén stratégiai megfontolásokból, a szálakat szorosabbra fűzve az Egyesült Államokkal – a Boeing P–8I Poseidon repülőgépből 12 gépet vásároltak, melyek leszállítása 2013-ban kezdődik meg.
A saját felségvizek megfigyelésének, a hajózási útvonalak ellenőrzésének egyik eszköze lesz a többfeladatú vízi repülőgép, mely most először jelenik majd meg az Indiai Haditengerészet fegyvertárában. A védelmi tárca megkereste a szóba jöhető országokat, így Kanada és Oroszország mellett Japánt is. S meglepetésre Japán válaszolt: a továbbfejlesztett ShinMaywa SS 3 I típusú repülőgépet exportálná Indiába. A Japán Önvédelmi Légierő jelenleg is használja a ShinMaywa US–2-es típusú gépet, elsősorban tengeri kutató-mentő feladatokra. A gépeket a 31. ezred 71. százada használja az Iwakuni és az Atsugi légitámaszpontokról.
Az indiai haditengerészet viszont nem csupán kutató-mentő, hanem többcélú repülőgépet keres, mely alkalmas például elektronikai felderítési és hadviselési feladatokra is. A kérdés előkerült A. K. Antony indiai védelmi miniszter októberi tokiói látogatásán is. Sőt itt már a hírek szerint a közös kutatás-fejlesztés is szóba került, hiszen bár az US–2-es alaposan modernizált, többek között túlnyomásos törzzsel és Rolls–Royce AE 2100 hajtóművekkel továbbfejlesztett változata az eredeti PS–1/US–1A vonalnak, de még így sem tekinthető igazi, harci feladatokra kialakított gépnek. De ugyanez elmondható a vetélytársakról is. A kanadai Bombardier 415-ös elsősorban bravúros tűzoltási képességeiről ismert, míg az orosz Berijev Be–200-as szintén tűzoltó, illetve kutató-mentő repülőgépként ismert.
