Kettős avatás a századik évfordulón
Úttörő volt száz évvel ezelőtti megnyitásakor, aztán hosszú ideig egy elővárosi vicinálissá silányult, ma ismét biztató jövő elé néz – egy mondatban így lehetne összefoglalni a ma 71-es számú, Budapest-Veresegyház-Vácrátót-Vác vasútvonalat. 2011 szeptember harmadikán délelőtt tíz óra után nem sokkal – hogy az egészes őrbottyáni keresztből érkezők se maradjanak le semmiről – kezdődött a vonal századik évfordulóját ünneplő rendezvény. A veresegyházi vasútállomás árnyékosabbik, utca felé eső oldalán a város fúvószenekara szolgáltatta a háttérzenét, majd a Himnusz hangjaival megkezdődött az ünnepség. Elsőként Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla lépett a mikrofonhoz, aki kiemelte a vasútvonal szerepét a környék Budapesttel való kapcsolatában. Száz évvel ezelőtt éppen a vasút volt az, amely lehetővé tette a gyors utazást a fővárosba, egyúttal a helyben megtermelt javak piacra juttatásában is jelentős, szinte kizárólagos volt a szerepe. A Veresegyház és Gödöllő közötti vonal egykor jelentős forgalmat bonyolított, de 1970-ben megszűnt, ez ma is hiányzó eleme a régió közlekedésének.
Következő szónokként Monszpart Zsolt, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében a múlt helyett inkább a jövőre koncentrált: közeleg a vasútvonal felújítása, amely eredményeként húsz perccel rövidül a közel másfél órás út Budapest és Vác között, de az egész országban zajló fejlesztések és a tervezett motorvonat-beszerzések sem maradhattak említés nélkül. Az utasok nevében csak annyit kívánhatunk: úgy legyen! Ezután dr. Csiba József, a MÁV Vasútmérnöki Központ vezetője lépett a mikrofonhoz, és műszaki ember lévén inkább a vasútvonal megnyitáskori technikai paramétereiről beszélt. Beszédének részleteire nem térnénk ki, hiszen pénteken már bemutattuk a vonal történetét.
A felvételi épület oldalán levő emléktáblát Monszpart Zsolt és Pásztor Béla leplezte le, akik egyúttal koszorút is elhelyeztek a tábla alatt. A Veresegyházon tevékenykedő Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub nevében a névadó leszármazottai helyezték el koszorújukat. Baranyai János egykor a veresegyházi állomás tisztje volt és nagy szerepe volt abban, hogy ha a vasútvonal infrastruktúrája sajnos nem is, de az állomásépületek nagyrészt átvészeljék a visszavonuló német csapatok kíméletlen, megsemmisítő pusztítását. 1945-ben tisztázatlan körülmények között, 40 évesen halt meg.
Az emléktábla avatását követően Horváth Sándor helyi költő és tanár elszavalta Petőfi Sándor Vasúton című versét. Az állomásépület melletti körforgalomban Baross Gábor emlékművét avatták fel, amelyet megelőzően a vasminiszter életútját és munkásságát mutatták be.
A vasútállomás első vágányán egy kisebb járműbemutató várta a látogatókat. Az egyes Traxx mellett a Vasúttörténeti Parkból egy 324-es, egy 275-ös (igaz, még az eredeti 22-es sorozatként) és a BHÉV 27-es pályaszámú gőzmozdonya örvendeztette meg a gyerekeket, ugyanis minden gép „megmászható” volt.
