Kínai pénzen születhet újjá a világ legnagyobb repülőgépe!

Az ukrán Antonov, pontosabban anyacége, az Ukroboronprom, és a kínai állami repülőgépkonszern, az Airspace Industry Corporation megállapodása szerint a kínai fél beruházása révén néhány éven belül megkezdődhet az An-225 sorozatgyártása.

Jelenleg ez a világ legnagyobb merevszárnyú repülőgépe, amelynek egyetlen teljes és repülőképes példánya létezik. A második óriás évtizedek óta félkész állapotban vár befejezésre az Antonov hangárjában: a megállapodás szerint az első lépés ennek a gépnek a befejezése lesz.

Az An-124-es bázisán épített, négy helyett hathajtóműves gép eredetileg a Buran szovjet űrrepülőgép hordozására szolgált, ez magyarázza a szárnyközéprész fölött látható, a külső teher rögzítésére szolgáló idomokat, és ennek a célnak a jegyében építették a gépet ikervezérsíkkal, hogy a hátán hordott teher ne árnyékolja le a magassági és az oldalkormányt. A Buran-program azonban az első repülés után megbukott, az űrrepülőgép tizennégy alkalommal repült mindössze a 225-ös hátán, igaz, ezek egyike volt, amikor Le Bourget szalonjának szenzációja lett a páros.

A Buran leállása után félreállított gépet 2000-ben hozták ismét repülőképes állapotba, és ekkor esett át az első modernizáláson. Azóta – az alapos karbantartások és a 2009-ben indult újabb fejlesztés idejét leszámítva – a gép meglehetősen sűrűn teljesít olyan feladatokat, amelyekre csak ő képes, 250 tonnányi hasznos teherrel, 43,3 méter hosszú, 6,4 méter széles és 4,4 méter magas, elől és hátul is nyitható rakterével. Olajipari berendezések, turbinák, szerelvények, más nagy járművek szállítása épp úgy feladatkörébe tartozik, mint katasztrófák idején humanitárius segítség célba juttatása, de számos esetben szállított katonai felszerelést is. A gép egyébként egyszer járt csak Magyarországon, 2008 januárjában.

A másodiknak, amint az Antonov nyilvánosságra került fotón is látható, gyakorlatilag csak a törzse készült el a szárnyközéprésszel, a teljes megépítése annyiban egyszerűbb lesz, hogy információk szerint ennek a példánynak már nem kell ikervezérsík, vagyis nem számolnak külső teher szállításával.

Az ukrán–kínai-megállapodás értelmében a sorozatgyártás mintegy 3-4 milliárd dollárnyi beruházással 2019-ben indulna újra, arról nincs információ, hogy a kettes példány befejezésére mennyi időt szánnak, de a hírekből az vehető ki, hogy a gyártás megkezdéséig el kell készülniük vele. Ami kissé homályos, az a gép know-how-jának sorsa. A sorozatgyártás helyszíne a nehezen összeálló mozaik szerint Kína lesz, az Antonov elnöke azt viszont cáfolta, hogy a gép technológiai tulajdonjoga is átszállna a kínaiakra. A kínai híradások ugyanis arról beszélnek, hogy a beruházók megkapják az An-225-ös teljes tervezési dokumentációját is, és hangsúlyozzák, hogy Kína ennek révén „egyedülálló technológia birtokába jut”.  Ugyanakkor az Antonov főnöke azt is cáfolja, hogy a jelenleg egyedüli Mrija is kínai kézbe, illetve üzemeltetésbe menne át. Az elnök szerint viszont felmerült a legújabb termék, az An-178-as „párhuzamos gyártása” is.

Az ukrán cég a jelek szerint lassan kiheveri annak következményeit, hogy Ukrajna szembekerült korábbi legfontosabb vásárlójával, egyben a korábbi típusok fontos beszállítójával, Oroszországgal: az An-178-as már szinte csakis ukrán és nyugati gyártású részegységekből áll, az eddigi egyetlen, de fontos külföldi megrendelés pedig Szaúd-Arábiából érkezett. A tavaly indult berepülési programból eddig száz felszállásból 160 órára teljesült.

A kínaiak szemlátomást keményen próbálkoznak elsősorban katonai, de civil fronton is a szállítási kapacitás növelésével. Nemrég bejelentették az Y-20 négyhajtóműves, leginkább az Il-76-os és a C-17-es jellegzetességeit ötvöző saját szállítógép hadrafoghatóságát, hírek szerint ebből még csak körülbelül tíz példány létezik, és az orosz D-30-as hajtóművel készül.

A kéthajtóműves An-178 kisebb, taktikai feladatokra alkalmas eszközként, a 225-ös pedig a másik póluson különlegesen nagy kapacitású stratégiai szállítógépként jöhetne számításba, amely bőven meghaladná a legnagyobb szolgálatban álló amerikai katonai szállítógép, a Lockheed C5 Galaxy képességeit.

Hasonlóan komoly erőfeszítéseket tesz Kína a forgószárnyas képességek növelésére is. Szó van a jelenleg létező legnagyobb helikopter, a Mi-26-os modernizálásáról és kínai gyártásáról, illetve júniusban megszületett a megállapodás egy teljesen új, nagyteljesítményű, bár a Mi-26-osnál valamivel kisebb, 10 (külső felfüggesztéssel 15) tonna hasznos teherrel üzemeltethető szállítóhelikopter közös fejlesztéséről.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!