Kisvasúti nap: ünnep építkezés közben
Természetesen az év más időszakában is érdemes ide jönni: tavasszal a virágzó, éledező erdő ejti rabul az embert, nyáron a kellemesen hűs klíma jelent felüdülést a nagy hőségben, télen pedig a havas táj. Mindezért is örömteli, hogy Nagybörzsöny önkormányzata pénzt nyert az üzem felújítására, így bízhatunk abban, hogy még sokáig vonatozhatunk Nagybörzsöny, Kisirtás és Nagyirtás környezetében (s talán majd egyszer Nagyirtás és Márianosztra között is).
Néhány héttel ezelőtt megkezdődött a Nagybörzsöny és Kisirtás állomások közötti szakasz felújítása, ennek ellenére hétvégeken mindig rendezett környezet és menetrend szerint induló kisvonatok várják a kirándulókat. Október első napján is minden a megszokott kerékvágásban indulhatott: az első személyvonat, amely 10.15-kor indult Nagybörzsönyből, mindenféle gond nélkül felkapaszkodhatott a felújítás alatt álló szakaszon is, majd vissza is indult Nagybörzsönybe. Csakhogy most a személyvonat szerelvényét Nagybörzsönyben egy díszes vonat váltotta fel: a kisvasút Md40-es mozdonya húzta be a Dunakeszi Fúvószenekari Egyesületet. Ezt követően a nagybörzsönyi végállomáson Pusztai Máté, a nagybörzsönyi erdei kisvasút munkatársa köszöntötte a fellépő fúvószenekart, a polgármester asszonyt és természetesen az utasokat.
Antal Gyuláné, Nagybörzsöny polgármestere először a nagybörzsönyi erdei kisvasútról mesélt. A településen az első kisvasúti vonal 1908-ban épült a nagybörzsönyi fatelep és Ipolypásztó vasútállomása között. A vasút a fatelepen előállított termékeket szállította a nagyvasúthoz, ez épült tovább Kisirtásig. A trianoni határrendezés idején Ipolypásztó Csehszlovákiához került, a kisvasút vágányait pedig 1920-ban felszedték. Azonban nem sok idő telt el, és újból vágányok álltak a fatelepen, amelyek immár Nagyirtás–Bezina-rét–Márianosztrán keresztül egészen Szobig vezettek. A motorizáció és a tehergépkocsik elterjedésével szerepe visszaszorult, a kisvasút üzemét 1984-ben le is állították. Az üzem egy rövid 1987 és 1992 közötti időszakot leszámítva 2002-ben nyílt meg újra a turistaforgalom előtt, s napjainkban hétvégenként három vagy négy vonatpárral szolgálja a kirándulókat.
Antal Gyuláné azt is elmondta, hogy a szlovákiai Feketebaloggal közösen sikeresen szerepeltek egy uniós pályázaton, amely több mint 607 ezer eurót jelent Nagybörzsöny számára, s többek között ebből megújulhat a kisvasút Nagybörzsöny és Kisirtás közötti szakasza. A polgármester asszony azt is elmondta, hogy a Kisirtás–Nagyirtáspuszta szakaszt is szeretnék felújítani, jelenleg erre keresik a megfelelő megoldást.
Az ünnepséget követően, a megszokottól eltérően 12.30 körül indult útnak a következő személyvonat, s mivel ezt az utasszám megkívánta, egyből két vonat indult.
A kicsi a bors, de erős elvén az MD40-es mozdony is jól teljesített az igencsak emelkedős pályán a szokványosnál súlyosabb személyvonatával. Nagyirtáson finom ebéd várta a személyvonatok utasait, majd 14 órakor hazaindult a csoport.
Nagybörzsöny sok-sok szépséget rejteget: a falu szélén álló Árpád-kori Szent István-templom, a település életét és bányászatát bemutató Tájház, a régi vízimalom, a település belső templomai: ezeket mind-mind megismerhették mindazok, akik a vezetett falusétán részt vettek délután. Nagybörzsöny híres speciális étke a börzsönyi lepény, amelyet minden hétvégén más-más kemencés háznál lehet megkóstolni, ezúttal Danekék kemencéjében sült a finomság.
Összegzésképpen elmondható, hogy a nagybörzsönyi kisvasúti nap igazi kisvonatozós, kirándulós, kulturális és kulináris élményekkel teli nap volt az odalátogatók számára.