Kizöldülő okosvasúttól a digitális ikrekig, a hóban is látó autóktól a ritkaföldfém-mentes jövőig
Kognitív Mobilitás 2025: nemzetközi konferencia a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.
Október 2–3-án Budapesten rendezték a Kognitív Mobilitás 2025, az emberközpontú, fenntartható, valamint intelligens közlekedés jövőjére válaszokat kereső és kínáló nemzetközi konferenciát.
- A konferencia a magyarországi Bosch csoporttal szakmai partnerségben valósult meg, a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampusz adott otthont.
- A témák: globális közlekedési kihívások, kizöldülő okosvasút, digitális ikrek a katasztrófák ellen, hóesésben is látó önvezetés, ritkaföldfém-mentes elektromos hajtás, fenntartható városokat szolgáló sportlétesítmények.
- A cél: a különféle szakterületek összehangolása, hogy minél hatékonyabban működjenek együtt a jövő intelligens, kognitív mobilitásának fejlesztésében.
A kétnapos budapesti rendezvényen több mint hatvan előadás hangzott el nemzetközi és hazai neves szakemberektől, a programban szerepeltek kerekasztal-beszélgetések és látványos ipari bemutatók is. A konferencia kiemelten foglalkozott olyan kulcsfontosságú témákkal, mint az ember–gép kapcsolat vagy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szerepe a holnap mobilitásában. Terítéken voltak a közlekedési infrastruktúrák fenntarthatóságának kérdései, a kognitív logisztika és az energiahordozók jövője is.
Okosvasút
A második napon kiemelten foglalkoztak a vasúti szállítás lehetőségeiről. A téma jelentőségét az adja, hogy a nagy tömegű áruk széndioxid-mentes, tehát környezetbarát szállítása közúton jelenleg nem reális, viszont a villamosított vasútvonalak kiváló zöld alternatívát kínálnak.
A vasút versenyképességéhez azonban a pályák állapotát és rendelkezésre állását, a hálózat kapacitását és a menetrendet is folyamatosan optimalizálni kell. Az ehhez szükséges technológiai fejlesztésekkel is részletesen foglalkozott a Kognitív Mobilitás 2025 konferencia.
Ritkaföldfémek nélkül is lehetséges
A hozzáférést a ritkaföldfémekhez a világ fejlett ipari országaiban geopolitikai konfliktusok és az ellátási láncok kockázatai is nehezítik. Márpedig ezek az nyersanyagok ma még feltétlenül szükségesek például az elektromos járművek hajtásláncaiban. Ezért különösen fontosak az idevágó kutatások és szimulációs vizsgálatok. A konferencián bemutatott Bosch-fejlesztések hozzásegítenek ahhoz, hogy a jövő elektromos hajtásrendszereiben a ritkaföldfémek teljes mértékben kiválthatóak legyenek más összetevőkkel. Az így létrejövő magas hatásfokú és költséghatékonyan előállítható, új típusú meghajtások vonzó alternatívát kínálhatnak a jövő elektromos járművei számára.
Ha esik, ha fúj
Az önvezetéshez nélkülözhetetlen, hogy a járművek jól „lássanak” az úton és stabilan felismerjék a közlekedési táblákat, ami rossz időjárás esetén nehézségekbe ütközik. Valós és szimulált adatok segítségével a konferencián bemutatták, mely típusú táblák maradnak jól felismerhetők kedvezőtlen időjárási körülmények között, illetve milyen jellemzők segíthetik a pontosabb észlelést esőben és hóban is. Az eredmények irányt mutatnak a megbízhatóbb érzékelő algoritmusok fejlesztéséhez, amelyekkel az önvezető járművek biztonságosabban közlekedhetnek változó környezeti feltételek között.
Katasztrófa-megelőzés
Nagy forgalmú hidak és más közúti létesítmények összeomlásáról, sokkoló katasztrófáiról időről időre beszámolnak a híradások. A kérdés az, mit lehet tenni ezek megelőzéséért. A jövő infrastruktúrái a digitális adatokra épülő útüzemeltetés felé haladnak.
A konferencián a digitális ikrek és kiterjedt földrajzi adatbázisok kombinációjának olyan modelljét vázolták fel, amely az infrastruktúra (például a hidak) terheléséről és elhasználódásáról nyújthat különösen részletes, létfontosságú információkat az üzemeltetők számára az időben történő beavatkozáshoz.
Budapest példája
Az elektromos autózás elterjedésében kardinális kérdés a töltőinfrastruktúra földrajzi elérhetősége. Az elektromos töltőhálózatok bővítése azonban rendkívül beruházásigényes, ezért a siker azon múlik, lehetséges-e a fejlesztések térbeli folyamatát optimalizáltan megtervezni. A konferencián bemutatott döntéstámogatási modell megbízható eszközt kínál az adatalapú és rugalmasan skálázható e-töltőhálózatok fejlesztéséhez.
Külön érdekesség, hogy a kutatók modelljük kialakításához Budapestet vették alapul, mint Közép-Európa egyik legfejlettebb elektromobilitási központját, ahol a stratégiai tervezést az elektromos járművek állományának bővülése és a töltőállomások növekvő száma is támogatja.
Melyik a zöldebb választás?
Széles körben elterjedt hiedelem, hogy környezettudatos autóvásárláskor a legkörnyezetkímélőbb választás, ha új elektromos autó mellett döntünk. A friss kutatások azonban megkérdőjelezi ezt a közkeletű feltételezést. A konferencián ismertetett elemzés ugyanis rámutatott, hogy az elektromos autók környezetvédelmi előnye csak bizonyos futásteljesítmény után jelenik meg a belsőégésű motorokhoz képest, illetve használt autót vásárolni szinte mindig környezetkímélőbb, mint újat venni.
Emellett az sem mindegy, hol használjuk az autónkat: olyan országokban vagy régiókban, ahol az áram előállítása magas szén-dioxid-kibocsátással jár, ott az elektromos autók előnye lényegesen korlátozottabb a belsőégésű motoros járművekhez képest.
(forrás: Bosch)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
