Kontaktoros motorkocsik megszámlált napjai
A Mutzok által Bern környékéről kiszorított szerelvényeket nem küldik egyenesen nyugdíjba, mivel ezek még viszonylag korszerűnek számítanak, hiszen például mindegyikük legalább egy alacsonypadlós térrel rendelkezik. Így 2014-ig a járműpark hálózaton belüli átcsoportosítását tervezik, aminek köszönhetően a BLS mellékvonalain is komfortosabb lesz majd az utazás.
Ezzel együtt búcsút inthetünk majd jó néhány, főleg csúcsidőben közlekedő mozdonyos ingavonat mellett a BLS utolsó kontaktoros vezérlésű motorkocsijainak is. A nyolc darab RBDe 566I (korábban RBDe 4/4I) sorozatú, 220–227 pályaszámú járművet 1973/74-ben szállította a Schweizerische Waggonfabrik Schlieren (SWS), Sécheron (SAAS) gyártmányú villamos berendezéssel az EBT (Emmental–Burgdorf–Thun-Bahn), SMB (Solothurn–Münster-Bahn) és VHB (Vereinigte Huttwil-Bahnen) vasúttársaságoknak, amelyekből 1997-ben alakult a már említett RM (Regionalverkehr Mittelland). A három magánvasút már a szóban forgó motorkocsik beszerzésekor is szorosan együttműködött. Papíron a nyolc darabból hat az EBT és egy-egy az SMB és VHB tulajdonában volt, mégis közösen használták őket a Jura hegységtől az Emmental vidékig terjeszkedő, összefüggő hálózatukon. Ennek fő tengelye Solothurnból Burgdorf és Hasle-Rüegsau útirányon át Thunba vezet, Bernt légvonalban alig tizenöt-húsz kilométerrel keletebbre elkerülve.
A 25 méter hosszú motorkocsit hasonló kialakítású pót- és vezérlőkocsi egészíti ki háromrészes egységgé. Ha egyre csökkenő számban is, de 2013 végéig hétfőtől péntekig még biztosan találkozhatunk velük a Solothurn–Thun viszonylatban óránként közlekedő RegioExpress (RE) vonatokon. Emellett a Hasle-Rüegsau és Thun között szintén órás ütemben induló személyvonatok szerelvényeit is rendszeresen ezekből állítják ki. Aki amúgy is tervezi a svájci utazást és a cikk olvasása vagy a képek nézegetése közben kedvet kap ahhoz, hogy személyesen is megismerkedjen ezekkel a tetszetős, az egykori RM piros-fehér köntösében pompázó ingavonatokkal, annak itt az utolsó lehetőség. Ugyanis kicsi az esélye, hogy a veteránok egyike muzeális célból megőrzésre kerüljön.
