Letették Kiskunhalason a Budapest–Belgrád vasútvonal alapkövét

iho/vasút   ·   2021.10.15. 15:00
00_sinvagas_kiskunhalas

Ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott vasúti pálya egy részének elbontásával vette kezdetét ma Kiskunhalas állomáson a Budapest–Belgrád vasúti korszerűsítés magyarországi szakaszát érintő kivitelezés előkészítő fázisa. A Soroksár és Kelebia országhatár közötti felújítás érintettségében elkezdődött a szükséges szakanyagok, betonaljak, zúzottkő, sín szállítása, tárolása - elsőként Kisszálláson, majd ezt követi a munkaterületek előkészítése a meglévő, elhasznált állapotú vasúti pálya elbontásához. A korszerűsítés több mint 150 kilométeres szakaszán – a kétvágányú pálya megépítésével – összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. A kivitelezés előkészítő szakasza az elkövetkező hónapokban nem érinti a vasúti utazási lehetőségeket, a vonatok továbbra is a meghirdetett menetrend szerint közlekednek.

A Soroksár és Kelebia országhatár közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a MÁV, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és engedélyeztetés, a beruházásnak 2025-re kell elkészülnie. A vasútvonal az építés és kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. 160 kilométer/óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter magas lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást az esélyegyenlőség érdekében. Öt új állomásépület lesz:

  • Délegyházán,
  • Kiskunlacházán,
  • Dömsödön,
  • Fülöpszálláson,
  • Kiskőrösön;

továbbá a mostani, meglévő épületet felújítják

(fotók: MÁV)

  • Soroksár,
  • Dunaharaszti,
  • Taksony,
  • Dunavarsány,
  • Kunszentmiklós-Tass,
  • Szabadszállás,
  • Kiskunhalas és
  • Kelebia

vasútállomásain, ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló áll majd az utazók rendelkezésére. Új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek

  • Soroksár,
  • Dunaharaszti,
  • Taksony,
  • Délegyháza,
  • Kiskunlacháza,
  • Kunszentmiklós-Tass,
  • Fülöpszállás,
  • Csengőd,
  • Kiskőrös,
  • Soltvadkert,
  • Kiskunhalas,
  • Kelebia

utazóinak. A még nagyobb fokú biztonságot, és az Európában elvárt kölcsönös átjárhatóságot az ETCS 2 (European Train Control System) egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és új, korszerű biztosítóberendezések fogják garantálni. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek, peronkamerákkal növelve a biztonságot. A teherszállítás számára az új pálya lehetővé teszi majd a 225 kN tengelyterhelést és az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak. Mindezt egy olyan nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelyben jelentős kínai szereplők is vannak, egyedülállóan komplex elméleti szaktudással és óriási gyakorlati tapasztalattal, a legkorszerűbb vasúti technológiákkal a birtokukban, bizonyítva a már megépített kínai gyorsvasúti hálózattal, amelynek a hossza már 38 ezer kilométernél is több, ez a hetven százaléka a teljes világhálózatnak.

A Budapest és Belgrád közötti vonatok esetében a jelenlegi nyolc óráról 3,5 órára csökkenhet a menetidő; belföldön a távolsági vonatok egy órával rövidebb idő alatt tehetik majd meg a 160 kilométeres szakaszt a főváros és Kelebia között, illetve a budapesti elővárosi utasok is akár húsz perces menetidő-csökkenéssel is számolhatnak Kunszentmiklós-Tassig. Javul a menetrendszerűség, és a vonal átbocsátóképességének növekedése révén versenyképessé válik a vasúti áruszállítás, így csökken a környezet terhelése, a levegő szennyezése is.

(fotó: MTI/Rosta Tibor)

Az Európai Unió által megfogalmazott klímacélok eléréséhez 2050-re kilencven százalékkal kell csökkentenünk a szén-dioxid-kibocsátásunkat. A közlekedés felel az üvegházhatást okozó gázkibocsátások negyedéért, ebből a vasút kevesebb, mint egy százalékért, ezért a lehető legnagyobb arányban, a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legtöbb áru szállítását a vasútra kell terelni.

A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal jövőre lesz 140 éves, az utolsó felújítása az 1960-as években történt meg. 100 kilométer/órás sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de ma már csak pár kilométeren lehet ezzel a sebességgel közlekedni, mert a vonal mintegy kilencven százalékán 80, 60, 40, 20 vagy 10 kilométer/órás sebességkorlátozások vannak érvényben, és a folyamatos terheléstől a korlátozások mértéke és mennyisége várhatóan nő a jövőben is. Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítást érinti kedvezőtlenül. A vasútvonalat 1882-ben adták át Budapest és Szabadka között, az utasforgalma rendkívül dinamikusan fejlődött, ezért az 1910-es évek elején az átbocsátóképesség növelése érdekében a második vágány megépítését tervezték. Ferencváros és Kiskunlacháza között üzembe is helyezték a második vágányt és Kunszentmiklós-Tassig is helyén volt az új sínpár, azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés a fővonalat Kelebia és Szabadka között vágta el. A határváltozás és a két ország közötti ellentétek miatt a kelebiai vasút forgalma jelentősen visszaesett. A vesztett háborút követően a vonal forgalmának növekedése még távlatban sem volt várható, így az infláció, a MÁV katasztrofális pénzügyi helyzete, valamint a sínanyag hiánya következtében a második vágányt felbontották, hogy más vonalakon felhasználhassák, mert ott nagyobb szükség volt rájuk.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Közlekedési fotópályázat amatőr fotósoknak

iho   ·   2022.07.24. 15:15

A Közlekedéstudományi Egyesület meghirdeti 2022-es fotópályázatát a közlekedési szakterület képi megjelenítésének erősítésére. Digitális fényképezőgéppel, és mobiltelefonnal készült képekkel is lehet nevezni. A fotópályázaton bárki részt vehet, kivéve a hivatásos fotósokat.