Lézerveszély: védőszemüveg, védőréteg a szélvédőn

iho   ·   2015.10.12. 13:45
laser_cimkep

A drónok feltűnése és a róluk zajló hatalmas viták kissé háttérbe szorították a másik, a repülés biztonságát „kívülről” súlyosan veszélyeztető jelenséget, a lézerezést, pedig az éjszaki égbolt használóit legalább olyan gyakran érik ilyen „támadások”, mint amennyi pilóta nélküli szerkezet okoz kockázatot a közelségével.

Amint most még drónnal történt ütközés sem okozott halálos balesetet, a gépek lézeres megvilágítása is egyelőre a súlyos, de áldozatok nélküli incidensek közé tartozik, ugyanakkor az Egyesült Államokban csak 2013-ban 4000 esetet regisztrált az FBI és az FAA, és a számok azóta sem csökkentek: az idei év első felében friss adatok szerint 2750 incienst jelentettek, miközben 35 pilóta szorult orvosi ápolásra, miután egy lézer elvakította őket.

A kereskedelmi forgalomban kapható, maximum öt milliwattos eszközök kb. négyszáz méterig nagyon hatásosak, de ennek a magasságnak a tízszereséig is képesek bevilágítani a fülkét, és ezzel legalábbis elterelni a személyzet figyelmét például a reptér megközelítésének sok tennivalóval amúgy is terhelt fázisában, illetve egy ideig szinte lehetetlenné teszi a pilótáknak a műszerek leolvasását. Amúgy több eset leírásából kiderül: az, hogy a pilóta súlyos látáskárosodást szenved-e egy lézertámadástól, olykor csak azon múlik, hogy a támadás pillanatában épp a lézerfény felé néz, vagy más irányba. De szerencsésebb esetben is okozhat minimum átmeneti vakságot egy vagy két szemére a lézerezés.

Egy érdekes írás néhány sikeresen lefülelt lézerező vallomása alapján beszámol arról is, mi készteti egy-egy esetben az illető arra, hogy célba vegyen az eszközével egy repülő szerkezetet. Meglepően sokszor kerül elő az az indok, hogy az elkövető egyszerűen arra volt kíváncsi, „milyen messze visz” a lézere. A lefülelt támadók többnyire nincsenek is tisztában azzal, hogy a pilótafülke ablakán megtörő fény mennyire elvakíthatja a gép személyzetét, volt, aki egyszerűen játszadozott a lézerrel, aztán amikor arra járt egy helikopter, kipróbálta, vajon meg tudja-e világítani azt is. Sikerült, és ez neki 30 hónap szabadságvesztésbe került.

Az itt látható felvétel még a cikk illusztrációjaként is kellemetlen a szemnek, elképzelhető, mekkora bajt okozhat a pilótafülkében. De egy érdekes mozzanatra érdemes felhívni a figyelmet: ellentétben a drónokkal, amelyeket nagyobb távolságból szinte láthatatlanul is irányíthatnak, a lézer helyzete könnyebben azonosítható, ezen a fenti felvételen is megjelenik a bal alsó sarokban a felvillanó lézer észlelésekor a gép pontos GPS-pozíciója. Ezért a lézerezők is többször kerültek már a rendőrség kezébe, mint a drónokat gépközelbe irányító bajkeverők. Magyarország egyébként ugyanúgy érintettje a lézer-problémának: portálunk  korábban jónéhány hazai pilótától is közzétett eseteket, amelyek itthoni repülőterek környékén történtek, de olyan incidensről egyelőre nem tudunk, amelynek elkövetőjét sikerült volna letartóztatni és el is ítélni.

A védekezés azonban nem csak a rendfenntartók segítségével zajlik. Egy magáncég néhány napja mutatta be lézer-biztos szemüvegét, amit kisgépes, közforgalmi és katonai pilótáknak egyaránt ajánl. A gyártó cég természetesen az elmúlt évek megszaporodott incidensei nyomán kezdett a fejlesztésbe,  ennek eredményeként a könnyű titánkeretbe olyan lencsét illesztenek, amely a vörös, zöld és kék lézerfénytől egyaránt megóvja a viselőjét, miközben a pilóta számára probléma nélkül látható marad mind a műszerfal, beleértve a képernyős kijelzőket, mind a külvilág összes, számára fontos eleme, például a más repülőgépek helyzetjelzői vagy a pályafények. Ugyanez a szemüveg nappali változatban teljes UV-védelmet biztosít, írja a cég.

A kanadai közlekedésbiztonsági testület kampányt indított a lézerekkel való „játék” veszélyeinek tudatosítására, „Nem túl fényes ötlet” címmel. Erre az késztette a testületet, hogy tavaly egyedül Vancouver nemzetközi repülőtere körzetében 52 esetben történt lézertámadás nagygépek ellen. A probléma gyökere azonban a jelek szerint ott van, ahol a drónoké: a veszélyes eszközök viszonylag olcsón bárhol beszerezhetők.

Az FAA nemrég közzétette a személyzeteknek szóló tanácsait lézertámadás esetére. A legfontosabb: tovább vezetni a gépet, illetve ha az egyik pilótát elvakította a lézer, de van másik pilóta a fedélzeten, neki átadni a kormányt. Az mindenképp tanácsos, különösen, ha a pilóta egyedül van, hogy azonnal kommunikáljon a toronnyal és egy esetleges átstartolás is hasznos, ha a repülőgépvezető nem érzi biztonságosnak a megközelítés folytatását. Érdemes a műszerfal-világítást a maximumra állítani, hogy a pupillák beszűkülését ellensúlyozhassák, meg kell próbálni akár kézzel, akár egy manuállal leblokkolni a fényt, egyvalamit nem szabad tenni: dörzsölni a szemet, mert az csak tovább irritálja és könnyezteti a látószervet. Egyébként az FAA is ajánlja az éjszakai védőszemüveg beszerzését.

A szimulátor-fotó jobb oldala a védőszemüvegen keresztül készült, sok különbség nem érzékelhető

Egy másik megoldás, ami talán el is terjedhet a repülőgépiparban: a pilótafülke ablakaira fejlesztett, hajszálnál is vékonyabb bevonó réteg, ami megvédi a pilótafülkét a lézerezéstől. Megnyugtató, hogy tehát lehet kezelni a problémát, lehet védekezni, hangzik a cikk, kevésbé örömteli, hogy ezzel egy újabb, nem is annyira olcsó részművelettel kell drágítani a repülőgépgyártást, és még kevésbé megnyugtató, hogy a jelek szerint az embereket semmi nem riasztja el veszélyesen hülye cselekedetektől.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.