LNG meghajtású konténerszállító a Dunán?

Az alacsony szabad űrszelvények, a nem kielégítő és változó hajóútmélységek csaknem ellehetetlenítik a gazdaságos forgalmat. Az igény márpedig adva van. Míg minden vízen szállított árutípus mennyisége csökkent az elmúlt öt évben, a rajnai konténerfuvarozásban csak a növekedés lassult. Az évenként öt százalékos bővülés közel harmada a korábbi évekének. A hasonló mértékű dunai igények kielégítését az európai NEWS (Next generation European Inland Waterway Ship) kutatási projekt logisztikai alapkoncepció-váltással tervezi, amely kiterjed az infrastruktúra mellett az új hajótípusokra is. A projekt tagjai német, osztrák, szerb és román egyetemek, kutatási intézmények, támogatója többek között a bécsi kikötő, a DHL és a Das Natural Europe.

Az unió által fizetett 1,8 millió euróból gazdálkodó projekt feladata 2015-ig egy olyan hajótípus kifejlesztése, amely a szokványos dunai hajóknál 30 százalékkal kevesebb energiaszükséglettel dupla annyi konténert szállít. Az első koncepció az orrban elhelyezett kormányállással és a faron lévő LNG (cseppfolyós földgáz) hajtással első látásra hasonlít a tavaly ismertetett „Greenstream” tankhajóra, de az eltérő követelményekből adódóan számos változás (például ballasztrendszer) várható. Elemzik a Duna 2415 kilométeres szakaszán a teljes vízi úti infrastruktúrát, vízmélységeket, hídmagasságokat, zsilipméreteket, kikötői teljesítőképességeket, menet- és várakozási időket. Az új hajótípus bekerülési költségére, megtérülésére adatok még nem ismertek, de a várhatóan magas költségek miatt a projekt keretében kifejezetten e hajótípus beszerzésére és üzemeltetésére pénzügyi és üzleti tervmodellt is készítenek.

A feladat szép és jövőbe mutató, kérdés, hogy „csak” egy pénzkihelyező kutatásról vagy reális lehetőségről szól. Bízunk az utóbbiban, bár a fizika törvényszerűségei elég makacs dolgok. A dupla kapacitáskövetelmény például csak jelentős infrastrukturális módosításokkal teljesíthető, amelyek a hajóutat tekintve hazánkban az elmúlt közel harminc évben lekerültek a napirendről.

– a Magyarországra érkező felszíni vizek több mint kilencven százalékát hasznosítatlanul átengedjük az országon. Szlovákia például több mint negyven százalékot, Ausztria több mint ötven százalékot energiatermelésre, öntözésre használ;
– a Magyarországon felhasznált energia hatvan százaléka import, a megújuló energiatermelés aránya 7,3 százalék, a Szlovákiában felhasznált energiából huszonöt, Ausztriában hatvan százalékot vízenergia hasznosításból nyernek
a Nagymarosra tervezett erőmű „korszerűtlen” energiatermelő turbinái a Bécs külvárosában lévő Freudenau-i erőműben dolgoznak
– a Bős–Nagymarosi beruházás elmaradása miatt 1998-as árakon 1,45 milliárd dollár kára keletkezett Magyarországnak, ebből Ausztriának évi 1,2 milliárd kilowattóra energia árának megfelelő kártérítést, azaz mintegy huszonnyolcmilliárd forintot fizettünk.
– a Nagymarosra tervezett erőmű energiája – névleges teljesítményen – kilencszáz, körülbelül harminc emelet magas szélerőművel helyettesíthető
– az 1992-ben megépült szlovák bősi vízerőmű 211 milliárd forintos beruházási költsége tíz év alatt megtérült, 2012-ig 450 millárd forint értékű megújuló energiát termelt. Várható élettartalma nyolcvan év!

Bencsik Attila
Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!