Logical Decision: logikus döntésre várva...

A múlt héten a Szolnoki Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison tartották a Logical Decision 2012 elnevezésű nemzetközi helikopteres harcászati gyakorlatot.

A Magyar Honvédségen belül már hagyománya van a Logical Decision (Logikus Döntés) gyakorlatoknak, amelyek célja, hogy felkészítse és gyakoroltassa az állományt nemzetközi köteléken belüli, NATO elvek szerinti harcászati feladatok végrehajtására, együttműködve a szárazföldi csapatokkal.

Az idők szava szerint aszimmetrikus hadműveleti környezetben rendezték a gyakorlatot. Lengyelország és Szlovákia szállító, Macedónia szállító és harci helikopterekkel jött Szolnokra. A résztvevő állomány 300 fő volt, és összesen 10 forgószárnyassal emelkedtek akár naponta többször a levegőbe. A szállítóhelikopterek Mi-8 és Mi-17, a harci helikopterek Mi-24 típusok voltak, de országonként más-más változatúak, felszereltségűek.

A MH89. Helikopterbázison kívül az Ócsai Gyakorlótéren és a Táborfalvi lőtéren is gyakoroltak a légi és földi állomány tagjai. A naponta kialakított alkalmi harci kötelékek az aktuális biztonsági kihívásoknak megfelelően az aszimmetrikus hadviselés különleges műveleteinek végrehajtását is gyakorolták. Ebben nagy szerepet kaptak hazánk Szolnokra telepített elit egységei, az MH25/88 Könnyű Vegyes Zászlóalj és az MH34 Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj, feladatuk a különleges felderítés és a közvetlen műveleti feladatok végrehajtása volt.

A gyakorlat során kötelékrepülés, MEDEVAC (egészségügyi) CSAR és SAR (harci kutató-mentő és kutató-mentő), különböző technikájú deszantok kirakása és kiemelése, ajtólövész képzés (helikopter oldalajtóból géppuskával lövészet) is szerepelt feladatok között, nappal és éjjel egyaránt.

A médiarendezvényen képességbemutatót tartottak a többnemzetiségű erők. Két elfogott pilóta kiszabadítását szimulálták, helikopteres közvetlen légi támogatást (CAS) láthattunk macedon és magyar Mi-24 helikopterekkel, egy másik feladat szárazföldi csapatok kijuttatása és kiemelése volt lengyel, szlovák, macedon és magyar Mi-17 helikopterekkel, különböző technikák bemutatásával. A sajtó emberei a bemutató végén megízlelhették egy közepes szállítóhelikopteren a repülés élményét.

A rendezvényen részt vett Sáfár Albert dandártábornok, a MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem parancsnoka, és Lamos Imre dandártábornok, a helikopterbázis parancsnoka. A gyakorlat programigazgatója Simon Péter őrnagy volt.

A gyakorlat egyik tanulsága nyilván sokak számára a hazai helikopteres fegyvernem helyzete volt: csekély erőforrásunk miatt már csak fél tucat Mi-8/17 szállítóhelikoptert és két Mi-24P harci helikoptert lehet üzemeltetni, de 2013-ra már a finnektől kapott két Mi-8 helikopter, valamint a két csata forgószárnyas üzemideje is lejár. A „logikus döntés” magyar részről tehát nem késhet. A jelenlegi helyzet szerinti üzemképes repülőeszközön kívül, elsősorban az üzemanyagok ára miatt, nem is nagyon tudna többet szűkös költségvetéséből üzemeltetni a légierő. A meglévő forgószárnyasokon túl többre nincs a hajózóállomány sem, mivel az afganisztáni AMT lefoglalja a helikoptervezetők jelentős részét. Ez azonban azt is jelenti, hogy a Honvédség hajózóállománya nagy tapasztalatú – különleges körülmények között éles bevetéseket is repülő – katonákból áll. Az afganisztáni AMT után ez a tapasztalat és képesség nem veszhet el.

A 2013-as állománnyal (2012-höz képest legalább néggyel kevesebb helikopter) már nem láthatja el a forgószárnyas közösség a katonai képességeken felüli katasztrófavédelmi feladatokat sem, illetve a tervek szerint a polgári mentőfeladatok egy részét. Ehhez új technika lenne szükséges. Az, hogy használt amerikai UH-1N, vagy új Augusta-Westland AW-139M, vagy éppen más helikopterek kerülnének beszerzésre, véleményem szerint másodlagos szempont. A cél, hogy rajszintű (kb. 10-15 fő kabin befogadóképességű), külső függesztménnyel ellátható, gazdaságosan üzemeltethető, korszerű műszerezettségű típus álljon szolgálatba. A helikopterek egy részének felfegyverezhetőnek kell lenni (bár a Mi-24 vagy a Mi-17 tűzereje, lefogóképessége hiányozni fog a fegyvernemnek.)

Több képességet lehetne más, olcsó eszközökkel is pótolni, hiszen például a Pilatus PC-6 Turbo Porter, vagy a LET L-410UVP típusú repülőgépek gazdaságosan üzemeltethetőek, és deszantfeladatra megfelelnek. A páncéltörő képességet más szárazföldi harkocsielhárító eszközzel (pld. páncéltörő rakétás rajokkal) ki lehet váltani, Közép.Európában már nem kell tartani tömeges harckocsi támadásoktól. A mai szállítóhelikoptereink sok bevetéshez feleslegesen nagy kapacitásúak és drágán üzemeltetőek.

A harci helikoptereket Közép- és Kelet-Európában már sok helyen kivonták (Szlovákia, Bulgária), vagy éppen eleve nincsenek (Ausztria, Szerbia, Szlovénia, Románia). A NATO szövetségesek egy részénél is felfegyverzett helikopterek teljesítenek szolgálatot. Viszont a harci helikopternek a modern hadviselésben is komoly szerepe van, nem véletlenül létezik az AH-64 Apache, Tiger/Tigra és az A-109 Mangusta.

Hazánknak elsősorban szállítóhelikopterekre van szüksége, az „előre tervezhető” évenkénti dunai-tiszai árvíz, és a kolontári vörösiszap katasztrófa megmutatta szükségességüket. A harci helikopter olyan hadseregnél, amely nem rendelkezik egy vontatott tarackos ütegen kívül tüzérséggel, és két tucat harckocsi a nehéztechnikája, gyorsreagálású nehézfegyverzetként is funkcionál.

Honvédelmi miniszterünk jelenleg az Egyesült Államokban tárgyal, ez is jelzi, hogy a HM és a honvédség kiemelt figyelmet fordít a helikopterhelyzet megoldására. Kérdés, hogy a kormány mennyire veszi komolyan a szakma sürgetését. Lehet, hogy populizmus, de a debreceni vagy ferencvárosi stadionra áldozandó milliárdokból meg lehetne oldani a szállítóhelikopterek beszerzését, amelyek szerintem fontosabbak lennének a társadalomnak, mint a fociberuházások.