Még idén munkába áll a hosszú XWB a Qatarnál, de a blokád marad...

Még az idén szolgálatba állhat az A350 hosszabb törzsű új változata: a gyártó biztosította a kibocsájtó légitársaságot, a Qatar Airwayst: 2017 vége előtt átadják az első A350-1000 XWB-t, ami nemcsak egy új variáns debütálása lesz, hanem talán a Qatar Airways harmonikus kapcsolatának helyreállítása a Toulouse-i céggel. A Qatar az elmúlt időszakban éppenséggel a 350-es most gyártásban lévő eredeti, 900-as változatának késlekedése kapcsán került konfliktusba az Airbus-szal, olyannyira, hogy az év elején az egyébként igen komoly mennyiségben, 43 példányban megrendelt típusból négy beszerzését le is mondta.

Nemkülönben feszültté tette a társaság és a gyártó kapcsolatát az újrahajtóművezett A30neo-gépcsalád körüli késlekedés is, ennek is a Qatar lett volna a kibocsájtója, de egyrészt a csúszás, másrészt „minőségi problémák” miatt lemondott erről a komoly reklámértékkel bíró megtiszteltetésről.

A Qatar nem túlságosan óvatos hangvételű nyilatkozatairól ismert vezérigazgatója, Akbar Al Baker sajtótájékoztatója most is tartalmazott némi csípős üzenetet, jelezve, hogy az A350-1000 idei év végi leszállítás is késést jelent az eredeti megállapodáshoz képest. A Reuters összefoglalója szerint az Airbus megerősítette, hogy a Qatar 2017-ben megkapja első „ezresét”, de ezen túl nem kommentálta a légitársasággal zajló tárgyalásait. A dohaiak jelenleg már 19 példányt üzemeltetnek a 900-as változatból.

Ami magának a Qatarnak a jelenlegi beszorított helyzetét illeti, a légitársaság Al Baker szerint „tanulmányozza” azt az új lehetőséget, ami könnyítené a Katar elleni szankciók által bekövetkezett légiközlekedési nehézségeket, jelesül hogy Szaúd-Arábia, az Emirátusok, Bahrein és Egyiptom a diplomáciai kapcsolatok felmondásával lezárta légterét a katari gépek előtt. A könnyítés egy a Katari félsziget körüli, de Bahrein által ellenőrzött légterén átvezető, időlegesen megnyitott útvonal lenne, amit mostantól a dohai nemzetközi repülőtérre érkező és onnan induló Qatar-járatok is használhatnak.

A kérdés, ami Al Baker óvatos szövege mögött sejthető, hogy használható-e ez a lehetőség, ha közben ennek a légi útvonalnak a folytatása továbbra is zárva marad, ugyanis az Emirátusok légi hatósága határozott nyilatkozatban jelezte, hogy Dubai semmiféle könnyítéshez nem járul hozzá az eredeti légtérblokádhoz képest.

Ha ez valóban így van, akkor a dohai gépek egyelőre továbbra is csak azt az egyetlen kurzust követhetik, amely az Öböl partvidékével párhuzamos irányok helyett egyenesen az iráni légtérbe vezet, és csak ott fordulhatnak desztinációjuknak megfelelően keleti vagy nyugati irányba. Ugyanakkor Bahrein mellett Egyiptom is könnyít a blokádon, ami a Qatarnak azokat a járatait segíti, amelyek Bejrut érintésével repülnek afrikai úticélok felé.

Ugyanakkor a blokádra adott egyfajta válasznak is tekinthető, hogy Katar bejelentette, 80 országgal szemben szüntette meg a vízumkötelezettséget, sok európai állam polgárainak, többek közt a magyar állampolgároknak sem kell külön beutazási engedély a továbbiakban. Mindenki a belépéskor kap egy 90 napos tartózkodási engedélyt, illetve Magyarország ama 33 ország egyike, amelyek útleveléhez nem is három, hanem hat hónapos engedélyt állítanak ki.

Ezzel a katari idegenforgalmi hatóság vezetője és maga Al Baker szerint is Katar lett a térség legnyitottabb országa. A könnyítéssel Doha nyilván azt akarja elérni, hogy a kereskedelmi és közlekedési blokád ellenére vonzó turistacélpont maradjon, az Indiának adott engedmény pedig a szubkontinensből érkező rengeteg vendégmunkás és rokonsága számára lehet fontos fejlemény.

* * *