Még mindig a vonalismereti vizsgákról

Móricz Zsiga   ·   2013.03.07. 16:30
01-voi-cim

A közelmúltban írtam egy posztot a mozdonyvezetők vonal- és állomásismereti vizsgáztatásáról, Mire jó a vonalismeret címmel. Megpróbáltam ecsetelni, hogy miért tartom szükségtelennek, elhibázottnak e vizsga bevezetését. Azt hiszem, sikerült érzékeltetnem valamelyest, hogy ez a fajta számonkérés egyáltalán nem növeli a vasúti közlekedés biztonságát, sőt, még az is előfordulhat, hogy veszélyezteti azt. Ha valaki esetleg nem emlékezne, az alábbi hivatkozás alatt megtalálhatja a témával foglalkozó írásomat:

http://www.iho.hu/blogpost/mire-jo-a-vonalismeret-121212

Amit ott leírtam, csak a saját véleményemet tükrözte, ellenben most megpróbálom jogilag is alátámasztani akkori érvelésemet.

A napokban egy másik ügyből kifolyólag kezembe vettem az E1. sz. Utasítást, amely a vontatójármű személyzete számára tartalmaz kötelezően betartandó előírásokat. A legelső 1.1-es pont fogalmazza meg, hogy kikre is vonatkoznak a kötetben lefektetett szabályok.

Az utasítás hatálya: 1.1 „Az E. 1. sz. Utasítás (továbbiakban: Utasítás) hatálya kiterjed az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás hatálya alá tartozó vasútvonalak mozdonyszemélyzetére.” Ez annyit jelent, hogy gyakorlatilag a Magyarországon szolgálatot végző, valamennyi mozdonyvezetőre érvényesek az utasításban megfogalmazott szabályok, rendelkezések.

A fent említett utasítás 5. fejezetében a következő mondatokat olvashatjuk: 5.1.4. „A mozdonyszemélyzetnek rendelkezésére kell bocsátani azokat az utasításokat és segédkönyveket, amelyek tartalmát szolgálatának szabályszerű ellátása érdekében ismernie kell.”

5.1.5. „Egyes utasításokat és segédkönyveket állandó személyes használatra, másokat csak betekintésre kell kiadni. Az 1. sz. melléklet táblázatosan tartalmazza azt, hogy mit és milyen beosztásban kell állandó személyes használatra vagy csak betekintésre kiadni.”Az a bizonyos táblázat. Sehol nem szerepel benne Állomási Végrehajtási Utasítás.

A táblázatban nem szerepel egyetlen állomás Végrehajtási Utasítása sem, tehát ezek tartalmát a mozdonyszemélyzetnek nem kell ismernie ahhoz, hogy szolgálatát szabályszerűen láthassa el. Mégis, az állomásismereti vizsgafeladatok jelentős részét az adott állomás Végrehajtási Utasításának rendelkezései alkotják. Sőt, gyakran a vonalismereti vizsgakérdések között is meg-megbújik egy-két olyan feladat, amely helyes megoldásához elengedhetetlen az ÁVU ismerete.

Mindebből az következik, hogy nemcsak én, és velem együtt sok száz vagy ezer masiniszta szubjektív véleménye szerint szakmaiatlan és inkorrekt a vonal- és állomásismereti vizsgáztatás rendszere, hanem mint látjuk, a jogi háttér sincs meg hozzá. Magyarul fogalmazva, ebben a formában a vizsgáztatás törvénytelen, ha pedig törvénytelen, akkor az eredménye semmisnek tekintendő. Ha nekem vasútvállalatom lenne és mozdonyvezetőket foglalkoztatnék, megpróbálnék kártérítési eljárást kezdeményezni arra hivatkozva, hogy a törvénytelenül lefolytatott számonkérés miatt, a vonal- és állomásismereti vizsgát sikertelenül teljesítő mozdonyvezetőimet nem tudtam bizonyos ideig adott állomáson vagy vonalszakaszon foglalkoztatni, és ebből kifolyólag ennyi és ennyi fuvarkiesésből adódó károm származott.

Természetesen nem vagyok tulajdonosa egyetlen vasútvállalatnak sem, így nem is pereskedem, csak gondolkodom. Gondolkodom a hivatalnak packázásain, amelyek Shakespeare óta, úgy tűnik, mit sem változtak.

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Nincs B-terv

Kiss Bertalan   ·   2021.01.16. 18:00

A fenntarthatóság, a környezetvédelem jegyében matricázták fel a napokban a GYSEV Cargo 193 837-es Vectronját.