hajrá fradi!

A számítástechnika rohamos fejlődése, a gépek, berendezések egyre tökéletesebbé válása napjainkra jelentős mértékben változtatta meg a mozdonyvezetők munkáját. Vajon mire számíthatunk a jövőben? Ebben az írásomban erre a kérdésre próbálok választ adni, de a jobb megértés kedvéért a múltba tekintve és ott hosszan elidőzve kezdem az időutazást.

A külföldről vonattal érkező vendégeink számára a budapesti Keleti pályaudvar az ország kapuja.

Nagyjából egy évvel ezelőtt, 2012 áprilisában jelent meg az első írásom az IHO  „Hajrá Fradi” blogján. A kerek évforduló visszatekintésre, értékelésre késztet.

Mi történik, ha a vasúti közlekedésben összeomlik a rend?

Egy bejárati jelző, amely hivatalosan nem is létezhetne.

Napjainkban egy ésszerűtlen döntés értelmében Magyarországon a mozdonyvezetőknek nem elég a vonalismeretet megszerezniük, abból vizsgát is kell tenniük.

Amikor még Leók bőgtek a vonatok végén.

Az 1963/64. évi menetrendben bevezették az irányváltós (inga) vonatok közlekedését a Budapest környéki helyi forgalomban.

A fényjelzők az alkalmazható sebességre adhatnak parancsot a főlapon lévő fények színével és meghatározott esetekben a főlap alatt, illetve fölött elhelyezett számkijelzéssel.

A huszadik század harmincas éveire a rudazatos hajtás a gőzmozdonyok további fejlődésének egyik fő korlátozó tényezőjévé vált.

Magyarországon és Európában megszoktuk, hogy a gőzmozdonyok meghajtása (néhány kísérleti megoldástól eltekintve), hajtó- és csatlórudazat segítségével történik.

Fényjelző: Olyan helyhez kötött jelző, amely a jelzéseket a napszaktól függetlenül jelzőfénnyel adja. ….. F1. Jelzési Utasítás 1.2.14. pont.

Ha egy jármű vezetését kockázat vállalása nélkül szeretnénk elsajátítani, azt készségszintre fejleszteni, akkor megfelelő szimulátorra van szükségünk.

A téma még mindig az, hogy kellenek-e nők a vezérállásba.

A mozdony személyzetének minden olyan vonal és állomás helyi viszonyait ismernie kell, amelyeken vonali, illetve rendszeres tolatószolgálatot teljesít. (E1-es utasítás 3.5.)