Megszűnt buszgyárak nyomában: Járműtechnika

Az ötvenes években megalakult Aköv-ök (Autóbusz-közlekedési Vállalat) központi felújító, javító üzeme a XIII. kerületi Béke téren volt. A kezdetben csak felújítással és javítással foglalkozó üzemben 1965-től a FAÜ-től átvett licenc alapján Ikarus 620-asokat és 630-asokat csuklósítottak a volántársaságok részére. Az elkészült mintegy kétszáz busz nagy részéhez újonnan építettek utánfutórészt, mindössze az első néhány példány készült két teljes értékű busz összeépítéséből. A csuklósok mellett készült emeletes busz is a Béke téren: 1968-ban két FAÜ-től átvett Ikarus 556-osból építettek egy kétszintes buszt, amely aztán sokáig Pécsett közlekedett. A mintegy ötven év elteltével újra megjelenő emeletes autóbusz végül nem vált be a gyakorlatban, a sorozatgyártás elmaradt, az egy szem példány kalandos úton végül ismét Pécsett kötött ki pár éve. Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozatra szerették volna újjávarázsolni a buszt, de a felújítás végül elakadt. Az emeletessel egy időben néhány Ikarus 557-esből magas komfortfokozatú, idegenforgalmi célú kocsikat alakítottak ki: két példány tetőablakokat kapott, két kocsit pedig komfortosabb belsejűvé alakítottak át. Utóbbiak Mávaut Europabus néven futottak.

A szóló 556/557-esek csuklós változatából, a 180-asból is készült egy átépített változat az üzemegységben, a 12 fő befogadóképességű hotelbuszban hálófülkék és zuhanyzó szolgálta az utasok kényelmét. A különleges kialakítású kocsi a Budapest–Veszprém–Herend–Devecser–Sümeg–Zalaegerszeg–Gellénháza–Nagylengyel–Lenti útvonalon járt, azonban kihasználatlanság miatt pár hét múlva megszűnt. Egy ideig próbálkoztak külföldre járatni, végül a Béke téren visszaalakították normál Ikarus 180-assá, és áthelyezték a monori üzemegységbe. Ugyancsak idegenforgalmi célokból készültek az üzemben városnéző buszok is, összesen tizenkét darab NYSA alvázra épült Warszawa motoros mikrobuszt készítettek Finta László tervei alapján. Az alapból két pótkocsit vontató mikrobuszok különlegessége volt a farosokról származó homlokfal. A kocsik elsősorban a fővárosban, vidéki nagyvárosokban és a Balaton környékén jártak. Szintén Finta Lászlót dicséri az a két futurisztikus kinézetű városnéző kocsi, ami 1963-ban készült el Ikarus 31-es alapokra. A 36 fő befogadóképességű kabrió busz utasait rosszabb időben kinyitható tető védte. Az egyik példányt a forgalomból történő kivonása után méhészbusznak építették át, jelenleg egy magángyűjtő tulajdona, aki aprólékos részletességgel az eredeti állapotúra újította fel.

A nyitott kocsik mellett egy zárt városnéző is épült az üzemben, egy balesetben megsérült Ikarus 55-ös padlóvázára. Az előd faroshoz képest némileg szögletesebb karosszéria és az oldalfalban elsüllyeszthető ablakok jelentették a busz különlegességét, amiből a prototípuson kívül szintén nem készült több példány. A 200-as család megérkeztével a 80-as, 90-es években is folytatódtak a „hétköznapi” felújítások mellett a különféle átépítések, bizonyítva ezzel az üzem sokoldalúságát. A Béke téren készültek a távolságiból helyközivé alakított „öszvér” 256-osok, a 266-osból épített városnéző busz, valamint egy Star teherautó alvázára épült replika emeletes nosztalgia autóbusz is kigördült az üzem kapuján. A BKV-tól átvett 260-asokat is itt alakították át repülőtéri kivitelűre.

Az üzem a rendszerváltást követően önállósult Volánbusz Járműtechnika Kft. néven, a járműfelújítások mellett továbbra is foglalkozott buszgyártással. A Csepel Autógyár Lyra fantázianevű 613.02/A alvázára például 1994-ben elkészült egy midibusz, valamint még ebben az évben licenc alapján három Neoplan turista-autóbuszt építettek. Egy Skyliner N122-es emeletes készült a Volánbusz részére, valamint két Neoplan N316-os, amiből az egyik a vám- és pénzügyőrséghez, a másik a Tisza Volánhoz került. Az emeletes kocsi mindössze négy hónapnyi szolgálat után egy német autópályán kiégett, a másik két magyar gyártású Neoplan azonban a mai napig dolgozik. Ezt követően már nem készültek autóbuszok az üzemben, az alaptevékenység, a buszfelújítás azonban megmaradt a cégben. A telephely eladása után a Volánbusz Járműtechnika átköltözött az anyacég, a Volánbusz Szabolcs utcai telephelyére, majd pár évvel később meg is szűnt. A Neoplan buszok építését részben finanszírozó Capitol utazási irodából közben megalakult a Neo-Motors Kft, amely Hungarobusz néven forgalmazta buszait. Velük fogunk megismerkedni a következő részben.