Milyen lesz Budapest 2030-ra?
A jelenlegi uniós programozási időszak valamennyi tervdokumentuma kész – jelentette be közös sajtótájékoztatón Tarlós István főpolgármester és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter. A városfejlesztési koncepció 2030-ig szól, ennek részelemei a mostani tervdokumentációban is körvonalazódnak.
A három legfontosabb középtávú terv közül elsőként Budapest még mindig meglevő, negyvennégy barnamezős, volt ipari területének mentesítését, fejlesztését emelte ki a főpolgármester, külön is említve az Óbudai Gázgyárat, a Józsefvárosi pályaudvart, a Rákosrendezőt, a Cséry-telepet és a kőbányai Gergely-bánya területét. Második elemként a Duna-partok három ütemben megvalósuló fejlesztése, harmadikként a szociális városrehabilitáció szerepel. A konkrét rövid távú fejlesztések – így a hármas metró felújítása, az Állatkert és a Margit-sziget fejlesztése – nem részei az alapdokumentumoknak.
A Duna TFP (Tematikus fejlesztési program) nyolc külön célt fogalmaz meg: ezek az árvízvédelmi megújulás, a partszakaszok gyalogos elérésének biztosítása, a közlekedési kapcsolatok javítása, a rekreációs, turisztikai potenciál kiaknázása, a barnamezős területek fejlesztése, a hajózás fejlesztése, kisvízfolyás-torkolatok revitalizációjának előkészítése és a vízhasznosítás.
A II. és az V. kerület kivételével tíz Duna-menti kerület összesen ötven javaslatot nyújtott be. A projektek több mint fele a partszakaszok megközelítésével és a turisztikai célokkal foglalkozik.
A déli fejlesztési területen (XX., XXI., XXII., XXIII. kerületek) elsősorban a helyi igényeket kifejező pontszerű, illetve regionális (kerékpárutak fejlesztése) pályázatok érkeztek, az újbudai, csepeli, dél-ferencvárosi rész barnamezős zónáira nem kaptak javaslatot. A belvárosi térség legnagyobb problémája a vízpart könnyű elérése, a gyalogos és kerékpáros hálózat elégtelensége. Az északi fejlesztési területen belül a szigetek (Margitsziget, Hajógyári-sziget, Népsziget, Palotai-sziget) külön tematikus projektcsoportot alkottak.
A dunai tervek számolnak egy, később Nagytétényben megépítendő intermodális logisztikai központ építésével, amely egy három hajóállásos nyíltvízi kikötőt, egy vasúti rakodóterminált és mintegy 150 000 négyzetméternyi logisztikai területet foglalna magába, erre mintegy 18,5 milliárd forint jutna. Folytatódhat a Budapest Szíve program, a Széchenyi tér átépítésével. Elsőre talán meglepőnek tűnik a szám, de tizenöt új, a Dunán (többségében persze a különböző mellékágakon) átívelő híd szerepel a tervdokumentációkban, ezek közül a Hajógyári-, a Csepel-, a Molnár- és a Margitszigetet a partokkal összekötő gyalogos-kerékpáros hidak élvezhetnek prioritást.
A barnamezős területek fejlesztésére összesen 44 projektjavaslat érkezett. Budapest területén több mint 1200 hektárnyi, hasznosítatlan volt ipari terület található. Ezek átalakítását a magas mentesítési költségek, továbbá az olcsón hozzáférhető zöldmezős területek akadályozzák.
A portfolio.hu részletes költségelemzést is készített, eszerint összesen 234,83 milliárd forintba kerülnének a beruházások. ez a Budapest által (2012-es adat) megtermelt GDP-nek alig több, mint három százaléka lenne.
Az előkészített alapdokumentumokkkal reálisan megcélozhatók az uniós fejlesztési források, és ebben – a viták ellenére – a főváros és a kormány együtt tud működni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
