Minden, amit a köszmétéről tudni kell

Elődeink a köszmétét még nem termesztették, csak az erdőben gyűjtögették a termését. Fordulópontot jelentett, amikor az 1800-as évek végén a filoxéra óriási pusztításokat okozott a szőlőkben. Ekkor tudatosan kezdték telepíteni a köszmétét például a szentendrei domboldalakon, de Németországban és Angliában is.

Az Egyesült Államokból azonban átkerült Európába is a köszmételisztharmat, ez pedig megsemmisítette az ültetvényeket. Megoldást jelentett, hogy az emberek addigra megismerték az oltványszőlők telepítését, így a hegyoldalakba ismét szőlőültetvények kerültek.

A köszméte termesztése nem túlságosan bonyolult

A Csodakertész Barna Faiskolánál kapható köszméték termései még akkor sem hullanak le hosszú ideig, ha megértek. Elsőre nehéz lehet eldönteni, hogy mikor érettek a bogyók, hiszen ugyanúgy zöld színűek, mint az éretlenek. A különbség az, hogy ha megérnek, megpuhulnak, és finom édes ízük lesz.

Ideális esetben egy bokron 2–5 kilogrammnyi termést lehet szüretelni. Egy család igényeit már néhány bokor is ki tudja elégíteni. Régen gyakran készítettek az emberek piszkeszószt, amit főtt burgonyával és hússal fogyasztottak frissítő nyári ételként.

Lehet tenni a köszméte megbetegedése ellen

A már emlegetett amerikai lisztharmat nevű gombabetegség bármikor felütheti a fejét a köszméte esetében. Éppen ezért nemesítettek több fajt is, amelyeket csak minimális mértékben veszélyeztet ez a probléma. Ilyen többek között a Hinnonmaki Red, a Mucurines, a Capivator és a Spinefree. Közepesen ellenállónak számít a Zöld győztes.

Akadnak azonban olyan fajok, mint a Pallagi óriás, a Piros ízletes, amit megelőző jelleggel kezelni kell a lisztharmat ellen. Ma már léteznek olyan biokészítmények, amelyek az ember egészségére teljesen ártalmatlanok. Megoldást jelenthet a tejjel, szódabikarbónával, tejsavóval és narancsolajos készítményekkel történő külső kezelés, míg a Scudo nevű szer felszívódva, belsőleg fejti ki jótékony hatását.

Biztosítsunk optimális feltételeket a köszmétének!

Kitűnően tűri akár a -3, -4 fokos téli fagyokat is, így nem kell feltétlenül teleltetni. A rekkenő hőség idején viszont intenzíven hullathatja a leveleit, és a gyümölcsei is megperzselődhetnek. Célszerű félárnyékos helyre ültetni, például gyümölcsfák közé, mivel azt nehezen viseli, ha egész nap nem éri napsütés.

Más bogyósnövényekhez hasonlóan nincsenek túlságosan mélyen a gyökerei, így könnyen ki tud száradni aszályos időszakban. A nyári hónapokban ezért rendszeresen locsolni kell. Ha fűnyesedékkel, szalmával, avarral vagy komposzttal mulcsoljuk, akkor kevesebb vízzel is beéri.

Többféleképp is lehet nevelni

A köszmétét akár 20–30 centiméter mélyre is lehet ültetni. Az a szárrész, ami a talajba kerül, gyökeret ereszt, így stabilabb lesz a növény vízellátása.

Léteznek oltással törzses csemeték, amik jobban mutatnak egy kertben, szüretelni is könnyebb őket, de ezeket rögzíteni és metszeni is kell. A bokros változatok jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak és vadhajtásaik sincsenek.