Mivel közlekedik a magyar?

Az Urbanista blog tette közzé a minap, hogy az Egyesült Királyságban nemrég készítettek egy felmérést arról, mivel közlekednek az emberek Londonban. Az ötlet megtetszett a közlekedési, környezetvédelmi és közgazdasági területen szolgáltatásokat kínáló, budapesti TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft.-nek is, akik elkészítették hazánk közlekedési térképét a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es háztartásfelvétel napi ingázására vonatkozó adataiból.

A térképen a napi ingázók elsődleges közlekedési eszközei szerepelnek. A körzeteknél csak a legmagasabb arányt elérő a közlekedési mód szerepel. A felmérés során külön térkép készült a helyben dolgozókról/iskolába járókról, valamint a helyközi, azaz a települést elhagyókról.

A helyi, vagyis az azonos településen élők és dolgozók térképén jól kivehető a nagyobb városok helyi tömegközlekedésének dominanciája, ilyen például Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Győr, Pécs, Szolnok, Veszprém vagy Tatabánya. A szintén nagyobb, ám gyengébb tömegközlekedésű városokban, mint Szombathely, Zalaegerszeg, Nyíregyháza vagy Kecskemét, viszont már az autót választják a legtöbben. Az alföldi és kisalföldi települések helyi közlekedésében tarol a kerékpár, máshol azonban leginkább gyalogosan jutnak el az emberek munkahelyükre vagy iskolájukba.

A helyközi közlekedési térkép teljesen más képet mutat: magasan a legtöbb körzetben az autóbusz nyer. A teljes képhez hozzátartozik az is, az autóbuszos közlekedési mód az ország közel 3500 településének szinte mindegyikén elérhető, a vasút viszont ezernél is kevesebb településen, így összehasonlításuk sem lenne igazságos: a két közlekedési ágazatnak alapvetően egymást kellene kiegészítenie.

Egyes területeken a vasút dominál, ezek leginkább a főváros elővárosi vonalai: a szolnoki (120a), a ceglédi (100a), a szobi (70), a pusztaszabolcsi (40a), az esztergomi (2) Piliscsaba és a főváros között, valamint a hegyeshalmi (1) Tatabánya és Komárom környékén. Meglepő viszont, hogy a nemrég felújított székesfehérvári vonalon (30a) egyáltalán nem látszik a vasút elsődleges kihasználtsága. Vidéken is számos olyan körzetet lehet találni, ahol a napi ingázók a vonatot választják: a 120-as vonalon Szolnok és Békéscsaba között, a 100-as vonalon Szolnok és Debrecen között, valamint Kisvárda környékén, a 80-as vonalon pedig Szerencs környékének ingázó utasforgalma számít erősnek. Jól észrevehető az a tendencia a vasút szempontjából erős vidéki területeken, hogy a nagyobb városok közvetlen környezetében az autóbusz élvez prioritást, leginkább a jobb megközelíthetőség okán, mivel a buszok útvonala általában a házak közvetlen közelében halad, a vasút pedig akár kilométerekkel arrébb fut, azonban a tíz–húsz kilométernél nagyobb távolságok tekintetében már a vasút kerekedik felül.

A személyautóval ingázók egyértelműen a nagyobb városok környékéről (például Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc vagy a Szeged–Kecskemét–Budapest-tengely) és a leggazdagabb körzetekből kerülnek ki. Utóbbiakat a főváros és az agglomeráció, az ország északnyugati részén Sopron, Szombathely és Győr környéke, valamint a Balaton környéke képviseli. A Dunántúl déli részén néhány körzetben viszont meglepő módon a kerékpárra szavaznak legtöbben.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!