Óriás kínai társaságok óriási Airbus-rendelése: 292 gép!

Négy cég, és a kínai légiközlekedés újjáéledése. A Boeing visszaszorulása és az amerikai–kínai kereskedelmi háború.

Az európai gyártó ritka nagy üzletet köthetett a hónap első napján, és nyugodtan hozzátehetjük: ez a kötés stratégiai jelentőségű. Az Airbus szerkesztőségünknek is megküldött közleménye egyrészt arról beszél, hogy ez fontos momentuma a globálisan meghatározó kínai repülési piac magához térésének – az ottani újabb covid-hullám után a jelek szerint most valóban felpörög a döntő jelentőségű belföldi és az ugyancsak fontos nemzetközi forgalom. Másrészt a közlemény az Airbus gépei iránti erős bizalmat emlegeti, ami nyilván oldalvágás a konkurens Boeing felé, amelynek keskenytörzsű gépei még mindig nem kapták meg a pekingi légügyi hatóságtól a zöld jelzést.

Tehát az üzlet számokban:

• a China Eastern 100,
• a China Southern 96,
• az Air China 64,
• míg utóbbi leányvállalata, a Shenzen Airlines 32 keskenytörzsűt

kötött le, a China Southern ehhez a hatalmas darabszámhoz képest pluszban szerez be lízingmegállapodások révén még 19 gépet. A China Southern flottája 2024 és 27 között bővül az új utasszállítókkal, a Shenzen szintén két év múlva kapja meg az elsőket, az Air China viszont már jövőre forgalomba állíthatja a lekötött példányok közül a legkorábban beérkezőket.

Az eddigi hírek szerint valamennyi gép A320neo lesz, ami persze nehezen elképzelhető, ekkora példányszámban épp az az egyik komoly lehetőség a légitársaságoknak, hogy a különbözően erős vagy „vékonyabb” vonalakra a megfelelő kapacitású utasszállítókat állítsa a járatokra. (A híradások talán azt akarták jelezni, hogy a 320neo gépcsalád példányairól van szó.) Az üzlet értéke több, mint 37 milliárd dollár, bár nyilván az összeg is több más tényezőre vezethető vissza, a listaárai a hosszabb törzsűeknek lényegesebb magasabb, miközben az ilyen hatalmas megrendelések hátterében mindig van valamilyen megegyezés vevő és eladó között a lehetséges engedményekről.

A két nagy gyártó versenyének szempontjából nyugodtan kijelenthető, hogy ez a kötés a kínai–amerikai kereskedelmi háború egyik egyenes következménye. Ugyan vannak kommentárok, amelyek a 737 MAX két katasztrófáját emlegetik, és halványan ugyan, de az Airbus győzelmi jelentése is valahol erre utal a vásárlók bizalmának emlegetésével, de azért a visszhangok javarésze arra emlékeztet, hogy a föld nagy országai közül Oroszország mellett most már Kína az egyetlen, amely sok hónapja nem hajlandó újra megadni erre a típusra a légiüzemeltetési engedélyt, noha már végrehajtotta a saját szakértői közreműködésével az ehhez szükséges tesztrepüléseket.

Világos, hogy itt azért erősen belejátszanak a dologba a politikai megfontolások, amit egyébként a piac is jelez: az Airbus részvényei négy százalékkal emelkedtek, a Boeing-papírok értéke 1,3 százalékkal esett az amerikai részvénypiacokon a bejelentés hatására. A történésekhez hozzátartozik, hogy az amerikai egyfolyosósok legfőbb kínai üzemeltetője, a China Southern nem is olyan rég több, mint száz MAX-példányt húzott ki a rendelési listájáról. Ráadásul az amerikai törvényhozás most újabb vizsgálatról határozott a MAX 737-esekkel történt incidensekkel kapcsolatban, amelyek az újbóli repülési engedély óta történtek a típus gépeivel.

Mindenesetre az Airbus közleménye szerint május végéig Kína aktív Airbus-flottája 2070 gépet számlál, az európai gyártó a neo-családból 2200 példányt adott át a megrendelőknek, a keskenytörzsű Airbus-megrendelések száma összesen több, mint nyolcezer.