Rafale Horvátországnak!

Tizenkét használt Dassault-gép egymilliárd euróért, a MiG-21-esek váltására: egy hosszú és fordulatos történet lezárása.

A zágrábi kormány jónéhány év elteltével döntött a sokak által szeretett de nagyon elavult MiG-21-esek lecseréléséről, amelyekből ma már csupán nyolc (más adatok szerint csak négy) példány repülőképes. Szó volt korábban ezeknek a gépeknek a modernizálásáról, ahogy azt a románok tették, az ő izraeli közreműködéssel fejlesztett Lancereikből most is repül jónéhány a honi légierőben, a most már lassan teljes körű képességeik birtokában szolgáló F-16-osok mellett. .

Szó volt ukrán forrásból beszerezhető MíG-ekről is, de aztán 2017-ben a horvátok új fejezetet nyitottak, Görögországhoz, Izraelhez és az Egyesült Államokhoz fordultak ajánlatért F-16-osokra, Svédországhoz Gripenekért, és Dél-Koreához a KAI T-50 Golden Eagle-ért.

Jó ideig úgy tűnt, a befutó F-16-os lesz, méghozzá az izraeli légierő már tartalékállományban lévő gépeiből. Majd bekövetkezett a váratlan fordulat: annak ellenére, hogy egy évvel korábban a washingtoni adminisztráció még rábólintott a dologra, 2019-ben mégis blokkolta a tranzakciót. Az ok meg nem erősített hírek szerint az volt, hogy Washington le akarta szereltetni a gépekről a nem amerikai eredetű fejlesztéseket.

Tavaly írta ki Zágráb azt a tendert, amelyben az F-16-oson, a Gripenen kívül már felbukkant a Eurofighter Typhoon és a francia Rafale is.

A mostani bejelentés szerint tehát a franciák győztek, méghozzá a francia légierő gépeivel, a tizenkét példány közül tíz egy- és kettő kétüléses. Az üzletben benne foglaltatik a fegyverrendszer – erről részleteket még nem hoztak nyilvánosságra, valamint a tartalék alkatrész-utánpótlás, a kiképzés és az üzemeltetés támogatása.

Az első hat gép leszállítása 2024-re várható, vagyis ugyanabban az évben, amikor a MiG-ek üzemideje végleg letelik. A rákövetkező évben adják át a következő hatot.

A horvát miniszterelnök nyilatkozatában nem egyszerűen azt hangsúlyozta, hogy Horvátország a többfeladatú harci gép beszerzésével erősíti NATO-pozícióját, hanem azt is, hogy először éri el a NATO által előírt, a GDP két százalékát kitevő katonai költségvetést.

A kéthajtóműves, negyedik generációs Dassault-konstrukció demopéldánya 1986-ben szállt fel először, mint a többfeladatú „eurokacsák” (Rafale, Eurofighter, Gripen) egyik, technikai szempontból rendkívül fejlett változata.

Ennek ellenére a francia légierőnél történt 1998-as debütálása után hosszú-hosszú időn át nem volt külföldi jelentkező a megvásárlására, ami elsősorban a nagyon magas beszerzési árnak és a NATO-standardoktól való bizonyos mértékű eltérésének volt köszönhető. Végül is a jelenlegi használók Franciaországon túl nem NATO-tagok: Egyiptom, Katar és egy államközi megállapodással India.