„Rejtélyes orosz gép”: repatriálás Amerikából

Az Il-96-os, amely korábbban járhatott Budapesten is, diplomatákat hozott haza a washingtoni orosz nagykövetségről és a New York-i ENSZ-képviseletről.

Néhány magyarországi hírportál a nagy események árnyékában apró szenzációként kezelte, hogy a követőoldalakon szombaton feltűnt egy Rosszija-járat, amely Moszkvából indult és szemlátomást az Egyesült Államok felé tartott az óceán fölött, miközben napok óta érvényben volt már a két állam közötti légiközlekedés teljes felfüggesztése.

Nos a gép típusa már eleve eligazodást adott a repülés mibenléte felől, merthogy az illető gép az állami vezetők utaztatásával is foglalkozó légitársaság, a Rosszija egyik Il-96-osa volt. Egyébként, mint ismert, ez a típus most már nem is repül közforgalomban, talán Kubában még használják néhány példányát. Viszont Putyin és más legfelsőbb szintű vezetők ezeket a gépeket használják, az orosz elnök és kísérete is ilyen gép fedélzetén érkezett többször is Budapestre, alkalmanként akár három ilyen szélestörzsűt is használva.

Sokan voltak, akik azzal a romantikus magyarázattal álltak elő, hogy netán egyes orosz vezetők már menekülnek is az országból, de mint kiderült, erről szó sincs. Nyilván épp azért, hogy az ilyesfajta mendemondáknak elejét vegyék, a moszkvai külügyi tárca közleményt adott ki arról, hogy az Il-96-ost nemkívánatos személyeknek nyilvánított diplomatákért küldték, külön engedéllyel repül az Államokba.

A gép Szentpétervárról indult és Washington Dulles repülőterén landolt, de nem indult vissza azonnal. Vasárnap ugyanis a szövetségi fővárosból az Il-96-os átrepült New York Kennedy repülőtérre, ugyanezt a járatszámot – RSD88 – használva. Az amerikai külügyminisztérium korábban tizenegy személy kiutasításáról beszélt, akik az orosz ENSZ-képviselet embereiként kémkedtek Oroszország javára. Nos amit lehet következtetni a repülésekből, az az, hogy a 96-os a washingtoni leszállással először az ott lévő orosz nagykövetség embereit vehette fedélzetre, utána ment át az ENSZ székhelyén lévőkért New Yorkba.

Ez persze magyarázat arra is, hogy miért kellett egy 300 személyes gépet küldeni értük, hiszen ilyenkor a diplomaták családtagjait is haza kell hozni. A 300-as a típuscsalád legkisebb tagja, a fesztávolsága és a kapacitása is kisebb, mint a 400-asoké, a hatótávolsága azonban valamivel nagyobb, 12 ezer kilométer fölötti terheléstől függően, persze könnyen lehet, hogy a különlegesen felkészített példányok ennél hosszabb vonalakon is képesek repülni.  Egy biztos, ennek a gépnek az esetében nem kellett attól tartani, mint a nemzetközi járatokat repült orosz légitársaságok gépeinél, hogy a lízingszerződés felbontása miatt lefoglalják az utasszállítókat a külföldi repülőtereken.

A Flightradar szerint egy másik Il-96-os néhány napja Ufába repült, ez esetleg azt a feltételezést erősíti, miszerint Putyin és közvetlen környezete már nem Moszkvából, hanem egy az Ural hegységben lévő parancsnoki központból kíséri figyelemmel és vezérli az eseményeket.

Az Egyesült Államok felől érkező gép a tervek szerint cikkünk megjelenése körül, magyar idő szerint déli 10.12.kor landol Vnukovón.

A típus előzménye a nem túl sikeres első szélestörzsű orosz (szovjet) típus volt, az Il-86-os, amelyet százegynéhány példány legyártása után 2011-ben kivontak a forgalomból. Az utód 96-os különböző változatai kapcsán az orosz sajtó hatalmas sikert jósolt, azt, hogy ez lesz a hazai ipar „Boeing-gyilkos” típusa. Ez sem vált be igazán a normál légiközlekedésben, kevesebb, mint harminc készült belőle, az utolsó M-változat utolsó két gépét, amelyeket az eredeti megrendelő Aeroflot nem vett át, most alakítják át háborús helyzetben használható repülő parancsnoki pontokká, de épült nagy hatótávolságú tanker-változat is belőlük.